Cseppet sem természetes módon elsőként szeretnék a győztesnek gratulálni. Figyelemre méltó teljesítmény, amit a tegnap éjszaka sokáig fennmaradók láthattak. A Fidesz reálisan a 2/3-os többség elérésének küszöbén áll, köszönhetően az MSZP-SZDSZ koalíció emberfeletti erőfeszítéseinek abbéli munkájukban, hogy a magyar emberrel  megutáltatták a „szociális” és „liberális” szavakat, pontosabban a szavak mögötti jelentéstartalmat. Mert ugyan ki ne szeretné, ha a sors egyenlően mérne ember és ember közt? Ki ne támogatná az elesettek gyámolítását, a törvények előtti egyenlőséget, a szólásszabadságot? Az emberi társadalmak alapköveire pont ezeket a szavakat vésték az évszázadok alatt vérrel és verejtékkel. A társadalmi morál legsúlyosabb építőkövei ezek. Mindezek ellenében győzedelmeskedett a megtorlás szándékának kinyilvánítása, az éhbérhez való jutás lehetősége, a prolik szájának vajaskenyérrel való betömése. Gyakorlatilag Hakapeszi Maki is biztos parlamenti bejutó volt, ha a Fidesz színeiben indult, hiába tudja róla a ZsebTévé közönsége, hogy egy falánk kis csaló. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért szívből gratulálok a Fidesznek.

Ugyan,kérem, ez nem az, aminek hangzik! Nincs ebben sem sör (sajnos), sem puccs. Mégis oly' bájosan bizarr, mint a müncheni névadók akciója, amelynek következményeit máig nyögjük. Steiner Pál, az MSZP universal soldier-je által korábban uralt terrritórium régóta nem töltötte be funkcióját, már tudniillik, hogy nem méltóztatott belváros lenni. A 80-as években mindenki számára világos volt, hogy a belváros a Váci utca és környéke. Ezzel a hagyománnyal a rendszerváltozás szülte politikai elit delegálta mindenkori V. kerületi polgármesterek szakítottak. A "nem belváros" táblát Pali bátyánk rakta ki, azzal a kitétellel, hogy a "bel" előtagot megtartotta, és betonba öntötte a BELtenyészet kereteit. Amikor ezt megtette, maga sem gondolta, hogy éppen beltenyészete egy polgára lesz az, aki őt, a buckalakók helyi vezérét letaszítja a trónról. Amennyiben nem nézzük Steiner Pál egyéni és pártérdekeit, úgy meg kell állapítanunk, nem érte különösebb csapás az V. kerületet lelakó taskeneket. (Tasken= buckalakó, Star Wars) A hely pontosan olyan szarfészek, mint rendszerváltozás óta mindig is volt. A lekövezett sétáló utcákban lepukkank butikok, arab pénzváltók és angol kilós ruházat. Bassza meg, de még egy jó falafelt sem lehet kapni! Ki hitte volna, hogy a métely bűze egyeseket ennyire inspirál? Nagyjából másfél órát kell kétszázötven méteren kocsikázni azért, hogy Rogán Toncsika nagyobb területen élvezhesse a tasken-lét minden luxxusát. A Budáról érkező magyaroknak nem ajánlom, hogy a Szabadság-híd pesti hídfőjének baloldalára tévedjenek. Hacsak nem akarják megtanulni a buckalakók dialektusát, mert akkor, ígérem, gyorstalpalóban lehet része, mire visszavergődik a Kálvin térre a Veres Pálné utcából a Bástya utcán át.

Újfent felsejlik bennem Horváth Balázs MDF-es belügyér örökéletű mondata, amelyet a taxis blokád idején az ablakból lógva ordított ki a tömegnek: "Európa helyett káoszt akarunk!" - Nos, káosz az van. Megérkeztünk.