Világvége hangulat van balliberáliséknál. Megint. Oda a sajtószabadság. Ismét. Azért nem lehetett aprócska méretű az a sajtószabadság, ha még mindig képes odalenni, 2010 óta gyakorlatilag folyamatosan. Nem múlik el hét, hogy hol csendesebben, hol a világot felverve ne agonizálna.
Lássuk be, ha mást nem is, de jajveszékelni kiválóan tudnak a balliberálisok. Na, meg hazudni reggel, éjjel, meg este. Mert bebizonyosodott, hogy most is hazudtak. Persze, már ebben sem vagyok biztos velük kapcsolatban, mert egyre inkább olybá tűnik, hogy ezek tényleg elhiszik, az általuk teremtett alternatív rémálomvilág a valóság.
Nem kisebb állatságot rémálmodtak most össze, mint azt, hogy Orbán, a Népszabadság nevű balliberális médium tulajdonosa, miután megtudta, hogy a lap azzal az egetverő szenzációval kíván előállni, hogy Rogán Antal és neje helitaxival utazott egy esküvőre, azonnal betiltotta a lapot, a székházát lerombolta, a helyét sóval hintette be, újságíróit pedig a gulágokra küldte. Ja, nem is! A gulágokra a Népszabadság hívei szokták küldeni a magyarokat. Mindegy, a lényeg az, hogy az újságírókat (éh)halálra ítélte, vagy ilyesmi.
Azonnal összeröffent ország-világ valamennyi balliberálisa, mind az ezer-ezerötszáz és kirohantak demokratálkodni a parlament elé. Itt különböző rituálékat mutattak be, olyanokat, mint jobboldali sajtóorgánumok égetése. Önbeteljesítő mágiák rigmusaival küldtél a pokolra Orbánt, a kormányt, a keresztényeket és minden magyar embert, aki nem ért velük egyet. Ezt, az európai értékrend szerves részének számító összejövetelt nevezem én demokratálkodásnak.
Mindeközben Magyarországon, a 2016. év október havának első felében az történt, hogy egy külföldi (osztrák) tulajdonban lévő hazai médium gazdasági okokból felfüggesztette a működését. Az osztrák tulajdonos állítása szerint a Népszabadság mindösszesen 5 milliárd forint veszteséget termelt. Nem semmi! Ha én lennék a lap tulajdonosa, nem a működést függeszteném fel, hanem az újságírókat, szerkesztőket és főszerkesztőket. Na, de én nem is vagyok demokratált!
Olvasom a HVG-t, valami balliberális portál az is, hogy 2015-ben az MSZP alapítványa, a Szabad Sajtó (Jaj, Istenem!) Alapítvány kiszállt a lap finanszírozásából a mérhetetlen veszteség okán. Erről maga Kránitz László, az alapítvány elnöke nyilatkozott akkor. Az új tulaj, a Mediaworks eddig bírta pénzzel és cérnával. Talán ő is úgy gondolja, hogy egy miniszter, akinek milliárdos vállalkozó a felesége, megengedheti magának, hogy helitaxizzon egyet.
Tudom, de Rogán lopta a pénzt, nem úgy, mint a szintén nagy helikopterező Kóka és Bajnai, akik becsületes kétkezi munkával lettek milliárdosok. Én tudom, de a tulajdonosnak ez is kevés lehetett, mert végül azt a javaslatot tette, hogy az újságíró urak hirtelen és azonnal tegyenek már le egy üzleti tervet az asztalra, ami kicsivel több, mint az, hogy „geci Orbán, dögölj meg!”. A tisztelt újságírók, akiket Orbán nem ítélt halálra, akik a munkahelyüket el sem veszítették, akik munka nélkül is tovább kapják a havi járandóságukat, nem vállalkoztak e gigászi erőfeszítést igénylő feladatra.
Itt tartunk. S közben olvasom az alternatív rémálomvilág híradásait internetes portálokon, facebook-os ismerőseim megosztásain keresztül. Nem akarom elhinni, hogy ők is köztünk élő emberek. Nem vagyok képes felfogni ép elmével, hogy emberek ennyire aljasok, hogy a zsigeri gyűlölködés tölti ki az életüket. Pedig igaz, Magyarországon, a 2016. év október havának első felében ez a valóság.
Tudtad, ó nyájas olvasóm, egyébként honnan ered a tragédia szavunk? Az ókori görögök hagyományozták ránk és kecskeéneket jelent, vagyis kecskemekegés. Jelen helyzetre pontosan illik.
