Menekülttábor

hajléktalan gondolatok éjszakai szállása

RAGE HARD (DÜHÖS)

2019. július 22. 20:27 - Mr Falafel

Az angol címet egy impresszió ihlette. Nemrég beszélgettem kimagasló intellektusú ismerősömmel, egy nyugalmazott egyetemi tanárral, egy gépészmérnök matematikussal, egy igazi reneszánszemberrel, akinek a szépirodalmi műveltsége páratlan, akit egyébként kenyérre lehet kenni, olyan vajszívű. Ám van egy gyenge pontja: DK-szavazó, szimpatizáns és aktivista. Ez a tiszteletreméltó személy a politikai nézeteit közlendő úgy vetkőzik ki magából a permanens hergelés hatására, hogy egy pillanatra hátrahőköltem.

Ekkor rémlett fel bennem a Frankie Goes To Hollywood nevű egykori pop együttes nagy botrányt kavaró lemezének egyik dala, a „Rage Hard” (dühös, haragos). Abban a pillanatban értettem meg, milyen mélyen gyökeredző iszonyat ébredezik ezekben az emberekben, akik ennyire képesek gyűlölni valakit, akik ennyire gyűlölnek minket, a kormányt pártolókat, a Fideszes szavazókat, általánosságban véve azokat a magyarokat, akik nemzetünk kulturális hagyományait tisztelve alakítják ki világnézetüket.

Olvasva ismerőseim Facebook-on tett megjegyzéseit, inkább hatnak komikusnak és groteszknek a gyűlölködő szóáradatok, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő álhírekből kreált összeesküvés-elméletek, semmint komolyan veendő fenyegetésnek. Ám, - látva jó ismerősömnek, ennek a kedves, imádnivaló öregúrnak a metamorfózisát – ráébredtem, számukra ez az őrület egy olyan valóság, amelyről azt képzelik, belőle kizárólag minket maguk alá gyűrve, fuldokolva lehetnek képesek csak kitörni.

A düh, a harag oly mértékben torzítja el józan ítélőképességüket, hogy mondanivalójukból, tetteikből eltűnik minden racionalitás, minden megfontolás. Megszakítják emberi kapcsolataikat az eltérő világnézetűekkel, akkor is, ha egyébként e kapcsolataik értékét nem pártpolitikai beállítódások adják.    

Az ókori Róma kiváló filozófusa, Lucius Annaeus Seneca írt erről egy remek értekezést De ira – „A haragról” címmel, a legvisszataszítóbb és legesztelenebb emberi szenvedélynek nevezve azt.   

„…ez lobbanékony, heves fájdalommal teli, emberhez egyáltalán nem méltó, őrült hévvel követel fegyvert, vért, halált: önmagára sincs tekintettel, csak hogy árthasson a másiknak, még a nyílnak is nekiront, akár annak árán (is), hogy bosszúja őt magát, a bosszúállót is megsemmisíti.”/De ira, 14/

S valóban az a legszembeötlőbb az általuk produkált magatartásban, hogy konokul végletes, hogy sosem számol semmilyen következménnyel, amely esetleg rájuk is kedvezőtlen hatással van. Ám, amiről Seneca nem ír, de nagyon is létező attitűd, hogy a dühtől elvakult ember tudattalanul úgy igyekszik megszabadulni belső démonaitól, hogy azokat a vele szemben állóra igyekszik rávetíteni, így aztán saját cselekvését a gonosz elleni permanens és ádáz harcként értékeli.

Elcsépelt párhuzam, amely Orbán Viktort Hitlerként jeleníti meg. Eh, legyintek is rá. Ugyanakkor látva Cseh Katalin neo-SZDSZ-es Momentum-képviselőnek az EP-ben Ursula von der Leyen jelöltasszonyhoz intézett „kérdését”, valamiért nekem is a náci vezér jutott eszembe, csak éppen nekem az ifjú hölgy gesztusai okán rémlett fel.

Orbán Viktor a beszédei alkalmával mindenkor megfontolt, hangneme higgadt, mondanivaló hangsúlyozására sosem emeli fel a hangját. Ezzel szemben Hitler mindig hisztérikus őrjöngéssel, túlzásokkal hangsúlyozta beszédét. Pont, mint Cseh Katalin, Szabó Anett, Szél Bernadett vagy Gyurcsány Ferenc, de európai politikusokat tekintve említhetjük Guy Verhofstadtot, Daniel Cohn-Benditet, Frans Timmermanst vagy Judith Sargentinit. (Van még egy pár, de a franc emlékszik a nevükre)

Amikor például Szél Bernadett vagy Kunhalmi Ágnes beszél a parlamentben, sokszor szinte látom magam előtt, amint Nyikita Hruscsovot plagizálva verik az asztalt a cipőjükkel, miközben természetesen emberi méltóságukból kivetkőzve üvöltenek. A kezük mindenesetre úgy jár, mintha tényleg cipő lenne benne. Bár, az is lehet, hogy nádpálcát képzelnek oda, amivel Orbánt csépelik.

A Momentumos Cseh Katalinnak nem csupán a szeme, de az arca is elfeketedik, amikor magából kikelve acsarkodik. Legyen az gazdaság, kultúra vagy politika, bármiben is nyilvánuljanak meg, mondandójukból minduntalan hiányzik a józan mértékletesség, s karikatúrába illő gesztusokkal kísérik irracionális hazugságokból képzett mondataikat.

Nem véletlenül hívták a régi bölcsek a haragot „rövid őrületnek”.   

Ennek a fajta irracionális szenvedélynek, - tudniillik a dühnek - a társadalmi létezés minden területén vannak katalizátorai. Például nincstelen embereknek fáj, hogy nem ők kapják az építőipari tenderek megbízásait, amelyek megvalósításához egyébként milliárdos nagyságrendű géppark szükségeltetik, amellyel ők nem rendelkeznek. S bár a történelem sosem szolgált példával, mégis elhiszik, ha nem ez alatt a kormány alatt kellene élniük, dúskálnának az anyagi javakban.

Nyolc általánost, szakmunkásképzőt végzett, de maximum érettségit szerző emberek aggódnak a tudományért, s olyan magabiztossággal emlegetik a Magyar Tudományos Akadémián folyó tudományos élet dolgait, mintha maguk is akadémikusok lennének. Holott, ha valami jellemző volt rájuk egész életükben, hogy rühelltek tanulni, tehát a tudománytól a lehető legtávolabb állnak. Honnan tudnák hát megállapítani, hogy valamely tudósnak kikiáltott ember valóban okos, vagy csupán egy potyautasa a rendszernek, egy illetéktelen haszonélvező?

„…nem hallgat a jó szóra, jó tanácsra, légből kapott ürügyek mozgatják, s képtelen a helyes és igaz meglátására; azokhoz az összeomló épületekhez hasonlít, amelyek az általuk ledöntött romokon maguk is darabokra törnek.” /Seneca: De ira,14/

S mindeközben arról beszélnek, hogy őket megfojtja az a társadalmi lét, amelyben élni kényszerülnek, amely mindennél borzalmasabb a számukra, amelyből megszabadulniuk csupán az ezt a fájdalmat okozókon állt bosszú útján lehet. Ezért is mondta Arisztotelész, hogy „A harag a minket ért fájdalom viszonzásának vágya.”

Érdekes aspektusa a témakörnek, hogy az állandóan haragvók egyébként a természet nagy barátjaként tetszelegnek, a politikai zöldmozgalmakban aktivizálódnak, a környezettudatosságra hangsúly fektetnek, de legalábbis a kommunikációjukban hangsúlyos tényező. Miközben egyébként az irracionálisan felfokozott érzelmi állapotukban a legcsekélyebb természetesség sincs.

„Az emberi természet tehát nem vágyik a megtorlásra, így a harag sem az emberi természet szerint való, mert bosszúra éhes.”/De ira, 29/ – állítja Seneca.

Amennyiben a természetet egy komplex rendszerként értelmezzük, annak az ember is része. Az irracionálisan felfokozott mentális állapotú emberek, a dühösek tehát természetellenesek, ergo nem várható el tőlük ennek a mindent átfogó rendszernek a megértése és működésének elősegítésében való részvételük. Pont ezért zavaros és téves az összes zöld ideológia, idesorolva a klímaváltozás kérdésében foglalt álláspontjukat is.    

S hogy mit tehetünk ellenük, hogyan védhetjük meg magunkat és az értékrendünket? – Leginkább türelemmel és kitartással, szilárd, helyes erkölcsi alapokon nyugvó jellem kialakításával. Különösképpen ügyelve arra, hogy mindeközben kerüljük a dühöt, mert „ha az erény valamiféle jellemhiba segítségére szorul, sosem lehet elégséges önmagában.” /Seneca: De ira, 35/ Vagyis nem nyerhetünk, ha olyanná válunk, mint ők.   

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://menekulttabor.blog.hu/api/trackback/id/tr5014975628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2019.07.24. 00:41:30

"S hogy mit tehetünk ellenük, hogyan védhetjük meg magunkat és az értékrendünket? – Leginkább türelemmel és kitartással, szilárd, helyes erkölcsi alapokon nyugvó jellem kialakításával. Különösképpen ügyelve arra, hogy mindeközben kerüljük a dühöt, mert „ha az erény valamiféle jellemhiba segítségére szorul, sosem lehet elégséges önmagában.” /Seneca: De ira, 35/ Vagyis nem nyerhetünk, ha olyanná válunk, mint ők."

Ez igen! Egy bekezdésben indokoltad(és jöttél rá egyben) a titokjósda keletkezésének egyik okára, és indokoltad meg azt, hogy miért működésképtelen hosszú távon a modell. Kiegészítésképpen, és engedelmeddel egy kis Robert Burns:

"Üzenet a túlzottan jókhoz avagy a felettébb igazakhoz

Ó ti, kik jók vagytok nagyon,
és jámborok és szentek,
egyetlen dolgotok vagyon:
bűnökre fogat fentek!
Sorsotok, mint malom halad,
bő patak rája-csordul,
folyton ürül a telt garat,
a kerék játszva fordul.

Halljátok, szent gyülekezet:
mindig adtok tanácsot
annak, ki Bölcsesség helyett
vállal vak Balgaságot;
a balgát mind megvédem én itt,
könnyelmű, dőre népet,
cseleit s tántorgásait
annak, ki félrelépett.

A ti sorsotok s az övék
– jaj, ha cserélni kéne! –
ne ítéljetek, percre még:
valóban különbség-e?
Nézzétek, mit szerencse ad:
nagy, gőgös tisztaságtok
és, mely mindennél fontosabb:
ügyes képmutatástok.

A vér kordába-zárt ere
tibennetek is dobban –
mérjétek, hogy mily láz heve
száguldhat amazokban?
A szél s az ár hajótokat
simán előre hajtja;
de kit szemközt-kap áradat:
irányát hogyan tartsa?

Társaság, Jókedv tisztesen
teletöltvén a házat,
lesz félig, később teljesen
Dorbézolás, Ivászat:
miért nem állnak meg féluton,
gondolva másvilágra?
avagy – ó, még szörnyűbb pokol! –
ennek mi pénz az ára!

Nemes dámák, erényesek,
kik csipke fellegekben
ítéltek Gyarlóság felett,
mérjétek szelidebben:
egy szép legény mily alkalom,
lány-szív kész lépre menni;
s titeket (már csak megsugom)
nem csábít soha senki.

Enyhébben kell fivéredet
s húgodat megítélni:
lehet, hogy léptük tévelyeg:
ember-sors félrelépni.
Egy dolgot vak homály takar:
a mozgató ‘miért?’-et;
s azt sem tudod meg egyhamar:
mit bán meg, aki téved?

A minden szívet alkotó
itélhet csak felettünk,
csak őneki felfogható,
mily rugó hajtja tettünk.
Állj s némán nézd a mérleget:
nyelvével nem mi bánunk;
bukásaink jól ismered,
de nem, ha ellenálltunk."

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.07.24. 11:31:42

@Mihint: Anno írtam verseket és a poet.hu-n publikáltam. Sokszor kaptam üzeneteket, hogy milyen mély érzelmek és hogy együtt éreznek velem. Feltételezték, hogy valami velem történt esemény ihletett. Pedig nem is.
Ez az írás is csak egy pillanatnyi benyomás. Sokszor gondolkodom el azon, vajon mit tennék, ha lehetőségem lenne bármit is tenni. Higgadt állapotomban biztosan elutasítanám az erőszakot. S számomra az, hogy EZEK ennyire férgek, nem ok, hogy dühös legyek. Nem vagyok katona, nem vagyok parancsvégrehajtó. Persze, más kérdés, hogyan cselekednék, ha ők kezdeményeznének. Akkor bizony maximális és mindent elsöprő megtorlást alkalmaznék. Olyan gyorsan, hogy kérdezni sem kérdezhetne senki.
Szóval, mások halálának ódiumát csak erkölcstelen rohadékok képesek vigyorogva magukra venni. Mint Heller, Popper, Vitray és társaik. Paul Lendvai kínzásmetodikát oktatott az ÁVH-ban és most ő kér számon minket. Tömeggyilkosok mind, és erre rendkívül büszkék.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.07.26. 23:41:16

Érdekes, hogy pont ezen írásom után jelenik meg Gágyor Péter publicisztikája a Mandineren. A teljes tudatlanság megnyilvánulása.

Alfőmérnök 2019.07.27. 11:12:59

@Mr Falafel: Miért, mit írt Péter? Én ismerem, jó ember, jó arc. Nem professzionális bölcsész, lehetnek(/vannak) filológiai tévedései. Azt el tudom képzelni, hogy olvassa ezt a blogot. Majd megkérdezem.

Alfőmérnök 2019.07.27. 15:01:15

@Mr Falafel: Na, elolvastam. Van benne néhány hülyeség, de alapvetően igaza van. Illetve hát Nietzschét parafrazeálja.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.07.28. 06:27:04

@Alfőmérnök: tulajdonképpen csak annyi a baj vele, hogy téved itt-ott. A harag nem most szorult ki, hanem minden korban. És filozófiai fejtegetések helyett szépirodalmi aspektusból igyekszik racionalizálni a racionalizálhatatlant. De hogy ebből hogyan kötött át a tragikumra, az rejtély.

Alfőmérnök 2019.07.29. 14:31:30

@Mr Falafel: Asszem Gágyor innen vette a haragra vonatkozó fejtegetéseit:
Peter Sloterdijk: Harag és idő
Politikai-pszichológiai kísérlet
www.typotex.hu/review/6528/2934/a_thumosz_tortenete

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.07.29. 20:51:47

@Alfőmérnök: Asszem, igazad lehet. Egyébként szeretem Gágyort, jó stílusa van. De ez akkor is egy impresszionista esszé tudományos köntösbe bújtatva. Ez a Sloterdijk nekem nem jön be.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.08.26. 12:59:57

@Frederick2: Sajnos Szalai odavetette a tudományos gondolkodást a bolsevista metodikáért cserébe. Láthatóan létkérdéssé vált számukra a világnézetük erőszakos propagálása, mert ők is érzik, kihalnak, mint a dinoszauruszok. Ahogy Deaansdale blogjában is írtam: sic transit gloria mundi.

Alfőmérnök 2019.08.27. 11:44:31

@Frederick2: @Mr Falafel: Szalaynak olvastam néhány tanulmányát. Marxista, de szociálisan érzékeny, értelmes egyed. Volt régebben egy értelmisi műsor az MTV-n, az volt a címe, hogy Záróra ( még a síkhülye Alinda előtti Zárórákról beszélek). Ott néha meghívott vendég volt Szalay, nekem kifejezetten szimpatikus volt. De úgy tűnik, most eljött egy másik záróra, a marxisták-kultúrmarxisták zárórája. Hála Istennek. :)

Frederick2 2019.08.27. 12:03:54

@Alfőmérnök: Ez kicsit offtopic, de gondoltam, talán érdekelhet. Innen indul egy érdekes beszélgetés, irodalomról.
deansdale.blog.hu/2016/02/07/sci-fi_ajanlo_es_ajanlatkeres/full_commentlist/1#c37549104

Megemlítettelek téged is, pozitív előjellel, remélem, nem gond. :)

Alfőmérnök 2019.09.06. 23:15:19

@Frederick2: Köszönöm a pozitív előjellel való megemlítést. A komment érdemi, tartalmi részére majd reagálok ott, ha lesz időm/kedvem. :)
süti beállítások módosítása