GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emberi tevékenységből fakadó emelkedését nevezzük. Folyamata során emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete, amely a tudósok szerint globális éghajlatváltozáshoz vezet.  

Akármi legyek, ha a földtörténeti korokban ugyanez a folyamat nem ment végbe megszámlálhatatlan alkalommal az ember közreműködése nélkül is. Naná, hogy muszáj volt szegény éppen regnáló földtörténeti kornak önállóan összehozni azt a globális éghajlatváltozást, hiszen az emberi faj még nem is létezett. Ki tudja, nem azért emelkedett-e ki az ember az állatvilágból, hogy a továbbiakban rá lehessen fogni az ilyen kellemetlen jelenségeket?

Hogy globális éghajlatváltozás egyébként lezajlott akkor is, amikor az ember még csak barlangban lakott és az iparosodásra való hajlama ki sem alakult, az egyetlen klímakutatót sem érdekel. Ezért is nevezik kizárólag a XX. és XXI. századra jellemző ipari társadalmak emberi tevékenységének következményeit globális felmelegedésnek és globális klímaváltozásnak. Minden más hasonló természeti jelenség kizárólag partikuláris értelmezéseket kap, a globális varázsszót nélkülöznie kell.

A tudományvallás egyháza a kanonizációs folyamat során kiválasztotta azon tudományterületek írásos emlékeit, amelyek illettek a kánonba, a többit pedig apokriffá nyilvánította. Innentől tehát minden olyan tudományos értekezés, kutatások eredményeinek publikálása, amely szembe megy a tudományvallás vonatkozó kánonjával, attól eltérő eredményeket propagál, mindörökre elhallgattatik a gyülekezetnek a Tudományisten tiszteletére tartott miséin.   

A Tudomány egyház a világ legbefolyásosabb egyháza. Vallási vezetőik kormányok tanácsadó testületeiben ülnek, irányítják a kulturális teret és üzleti életet, befolyásolni igyekeznek a politikát. Templomaik megtalálhatók a világ valamennyi országának minden városában. Kizárólagosságot szereztek a tanításban, így hittételeik zavartalanul jutnak el a föld valamennyi lakójához.

A Tudományegyház templomaiban folyó tanításra leginkább az jellemző, hogy azok a diákok kapnak elismerést, s ezáltal válhatnak az egyház tagjaivá, akik a legkiválóbbak a hivatalos kánon felmondásában, a kánon imádságainak zsolozsmai zengedelmében, ezáltal biztosítva a kánon örökkön való fennmaradását. Mindazok pedig, akik az egyedüli tanításnak ellenszegülnek, kiátkoztatnak. Páriává lésznek, kiket nem hallgat meg az útszéli kutya sem. A Tudomány egyház nyomorúságossá teszi életüket és ivadékaik életét is.  

A Tudomány egyház rövid ismertetése után nézzük a kétségbe vont kanonikusságú értekezéseket.!

Nagyjából 10 000 éve kezdődött el a Kainozoikumi eljegesedés Würm-glaciálisa utáni interglaciális szakasz. Érthető, nem? A kainozoikum egy földtörténeti kor, „az új élet kora”, a legfiatalabb geológiai kor. Több szakaszra bontható. Az interglaciális egy olyan periódus az eljegesedésben, amikor az éghajlat melegebbé válik. Milyen meglepő, a glaciális pedig az eljegesedés egy hidegebb éghajlatú periódusát jelöli.

A megelőző öt interglaciális szakasz 50–400 ezer évig tartott. Elég tág időintervallum! Ebből is láthatjuk, milyen szeszélyes, láthatóan minden magyarázat nélküli a klímaváltozás. Mindenesetre ez arra utal, hogy minden valószínűség szerint még mindig egy melegedési időszakban vagyunk természetes módon, vagyis emberi beavatkozás nélkül is. Legalábbis, ha az 50 és 400 átlagát vesszük.

Midőn a Tudomány egyház ezen értekezéseket kánonon kívül helyezé, azt a kérdést veté fel, hogy az emberi tevékenység mennyivel gyorsítja az éghajlat melegedését az interglaciálisban, s ez által mennyivel nehezíti az ökoszisztéma felmelegedéshez való alkalmazkodását. Végezetül megállapítá, hogy mindkét kérdésre, - tudniillik gyorsítja-e és nehezíti-e – egyazon válasz adható, mégpedig a miazhogynagyonis.

Na, akkor mi, ateisták matekozzunk!

Tehát volt olyan, hogy 50 ezer évig tartott egy melegebb periódus. A leghosszabb meg úgy 400 ezer évig. Az átlag tehát 225 ezer év. A mostani interglaciális, amiben élünk, nagyjából 10 ezer éve tart. Vagyis emberi beavatkozás nélkül is további felmelegedés várható. Úgy még 200 ezer év.

Mit számít, ha ezen az emberi tevékenység gyorsít? Nem további 150-200 ezer évig lesz felmelegedés, hanem csak… Meddig is? Ki tudja! Erre ugyanis nem ad választ az egyházi kánon. Ahogy arra sem, hogy mit számít, ha most a jeges macinak melege van, ha amúgy is felgyorsítjuk az interglaciálist, utána glaciális jön, vagyis jó nagy hideg, ami meg tetszeni fog a maciknak.

Már, ha megéri szegény mackó! Mert könnyen lehet, hogy nem fogja. Ám ennek nem az ember okozta melegedés lesz az oka, hanem az emberi kultúra terjeszkedése, expanziója. Az egész bolygón gőzerővel zajlik az ökoszisztéma felszámolása, átalakítása, emberi élettérré formálása. Elvesszük az állatok létfenntartásához szükséges területeket, élelemforrásaikat. Gyorsabban kipusztítjuk őket, mint a globális felmelegedés. Illetve így biztosan kipusztítjuk őket, mert úgy kétséges.

Na, de nézzük tovább a nem kanonizált tényeket!

Létezik az úgynevezett geomágneses fordulat is, amely az északi és déli pólus helycseréjét jelenti. A pólusváltás miértje és periodicitása nem tisztázott. Egyesek szerint százezer évente következik be, mások szerint 450 ezer vagy annál is több évenként, de volt már 40 ezer éves periódus is. Sőt, állítólag lezajlott már száz év alatt is!

A legutolsó jelentős póluscserét megelőző párezer évben az ezzel foglalkozó kutatók jelentős instabilitást figyeltek meg a föld mágneses erőterében. A Föld mágneses tere jelenleg gyengül, és ez felgyorsítja az irányváltozást. Vagyis manapság is átélhetünk egy száz évnél rövidebb lezajlású póluscserét. Ezt teljes bizonysággal kijelenteni nem lehet, mert fogalmunk sincs, mi idézi elő a pólusok helycseréjét.

Nem tudom nem észrevenni, hogy a két jelenség időintervallumai nagyjából azonosak. Az egyiknél 50-400 ezer, a másiknál 40-450 ezer év. Egy interdiszciplináris (tudományközi) kutatás kideríthetné, a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. A bolygó mágneses terének mozgása véleményem szerint előidézhet tartósabb zavarokat is az időjárásban. Akár globálisan is. Miért ne?  

Itt van két elképesztő természeti jelenség, amelyek okaira még csak megközelítően kielégítő válaszokat sem tudunk. Amelyek nagysága és ereje oly mérvű, hogy az ember nevű parányi lény semmilyen hatással nem lehet rájuk. Mégis azt képzelik magukról a Tudomány egyház papjai, hogy Isten munkájával mérhető az ember tevékenysége. Ó, sancta simplicitas!