"Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt."
Ahogy az már a magyar szabadságharcokkal lenni szokott történelmünk során, rendszerint dicstelen végbe torkollnak. Mégis minden kettétört próbálkozásunk után, amely az önálló boldogulásra való, különböző korokban fel-feltörő vágyakozást manifesztálja, maradnak hősök a csatatéren, dicső vezérek száműzetésben, de olyan sosem volt, hogy az áruló vezérek népük élén maradhattak.
Márpedig, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, most ez történik. A népét véres áldozatokat követelő szabadságharcba rángató vezér csúfos bukását követően is emelt fővel, sallert kiosztani lendülő karral áll helyén. Igaz, állítólag nem boldog. Szegény!
Elárulta a feltüzelt népet, azt a népet, amely felkészült az áldozathozatalra, legyen az bármekkora. Végtére is mit veszíthettek? A házaikat, lakásaikat, autóikat elvitte a bank, munkahelyük megszűnt, s ha mégsem, a fizetésük csökkent. Rabszolgák, számkivetettek lettek saját hazájukban. Rég várták a vezért, aki majd vezeti őket balsors kísérte útjukon a szebb jövő felé. Jött is lángszavú férfi, zászlaja alá toborozta népét. Hadiadót kért, és kapott zokszó nélkül a magyaroktól. Aztán a befolyt adóforintokat nem a szabadságharc finanszírozására fordította, hanem az ellenséggel való egyezkedésre.
Ez, Magyar Testvéreim, hazaárulás! És nem az én meglátásom szerint, hanem az Alkotmány szövege szerint.
Hazaárulás
144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el.
Komolyan vegyük fontolóra, veszélyezteti-e Magyarország függetlenségét az IMF! Meglátásom szerint feltétlenül. A válság időszakában mindazon kormányok, amelyek hitelért folyamodtak, csődbe vezették országukat. Természetesen a görög és olasz példára gondolok, ahol most a nemzetközi pénzvilág kihelyezett helytartói kerültek hatalomra. Az IMF beárazta Orbán Viktort, aki júdáspénzért átadni készül országát.
Néhányan talán túl erősnek érzik a hazaárulás vádját, ezért nekik is adok fogódzót szép hazánk Alkotmányából.
Hűtlenség
145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el.
(2) Az elkövetési magatartások – kapcsolat felvétele és kapcsolat fenntartása – azonosak a hazaárulás elkövetési magatartásaival, de az elkövető részéről hiányzik az állam elleni célzat. Az elkövetési magatartás egy elkövetési móddal bővül. Az elkövető állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával való visszaélés. Ezért a hűtlenség esetében a kapcsolat hivatalos jelleggel létesül, de az elkövető azt megbízatásához hűtlenül, a jogszerű kapcsolat rendeltetésével össze nem egyeztethetően érvényesíti. A hűtlenség veszélyeztetési bűncselekmény, megvalósulásához eredmény nem szükséges.
Orbánék hitszegését támasztja alá az új Alkotmány szövegezése is, amely szerint „a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.” (37. cikk 3.)
Az államadósság jelenleg 82%-on áll, tehát jóval túl a feles határon. Ebből egyenesen következik, hogy a kormány olyan lépésre készül, amely a saját politikai filozófiája szerint is törvényszegés, az Alkotmány pedig egyértelműen szankcionálni rendeli. Való igaz, talán lehettek előzetes megérzéseik az alkotmányozó honatyáknak, amikor szövegbe foglalták, hogy „csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következménye enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben” (36. cikk. 4.)
Amennyire tudni lehet, jelenleg nincs érvényben különleges jogrend, hacsak nem tekintjük annak a jelen kormány regnálását. (by 1qwasyx from mandiner) Nem hivatkozhatnak a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére sem, hiszen éppen a kormány kommunikálja, hogy a válság ellenére az ország gazdasági mutatói kielégítőek. Az esetleges hitelről is, mint a gazdasági fejlődés beindítójáról beszélnek.
Különleges Jogrendek
Mindegyik úgynevezett különleges jogrendre igaz, hogy ilyenkor a kiemelt szerepű közhatalmi szerv rendeletei eltérhetnek korábbi törvényektől, felfüggeszthetik azokat, vagy egyéb intézkedéseket vezethetnek be. Az alaptörvény és az Alkotmánybíróság nem függeszthető fel, bizonyos alkotmányos rendelkezésektől – például bizonyos, garantált jogoktól – azonban el lehet tekinteni. A különleges jogrend megszűnik, ha kihirdetési feltételei már nem állnak fenn.
Rendkívüli állapot: Háború vagy annak veszélye esetén kétharmados többséggel dönt róla az országgyűlés. Megalakul a Honvédelmi Tanács, amelynek elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az országgyűlés elnöke, a parlamenti frakcióvezetők, a kormány tagjai és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkari Főnöke. Ez a szerv dönt gyakorlatilag mindenről. Az alapjogok korlátozhatók.
Szükségállapot: Lázadás, puccs, vagy az „élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető” fegyveres cselekedetek esetén kétharmados többséggel dönt róla az országgyűlés. Belföldön bevethetővé válik a hadsereg. A parlament vagy annak honvédelmi bizottsági felügyelete mellett a köztársasági elnök rendeleti úton kormányoz. Az alapjogok korlátozhatók.
Megelőző védelmi helyzet: NATO/EU-akcióban való részvétel vagy külső támadás veszélye esetén, kétharmados szavazással lép életbe. A kormány rendeletei kapnak primátust. Az alapjogok korlátozhatók.
Váratlan támadás: Külső fegyveres csoportok betörésekor a kormán azonnal reagálhat, rendeletei primátust kapnak.
Vészhelyzet: Természeti vagy ipari katasztrófa esetén a kormány bővített jogosítványt kap, és rendeleti úton intézkedik. Nincs szükség parlamenti jóváhagyásra.
A tervezet szövegezéséből világosan látszik, hogy jelenleg nem állnak fenn a rendkívüli jogrend követelményei. Márpedig ebben az esetben a hatályos jog szerint a kormány a legsúlyosabb bűncselekmények egyikében érhető tetten. S mindhiába a lakájmédia szorgos tevékenysége, amellyel a felelősséget igyekszik elhárítani, úgy mutatva be kormányunkat, mint, aki a hitelfelvétellel is életeket ment. Egy túrót, kedves barátaim, egy nagy túrót! Nem ment a kormány senkit és semmit, kivéve a saját hatalmát.
Orbán ismét tanúbizonyságát adta, hogy egyetlen alkotó energiában hisz, a pénzben. A nemzet összetartó ereje számára nem jelent semmit. Nem hisz a magasabb rendű embereszményben sem, amely túlmutat a nappaliban felállított óriásképernyős LCD tévéken. Keresztény értékrendről prédikál, miközben a legmegátalkodottabb materialista politikai metodikát követi.
