(Dűne?-kritika)
Nem nagyon szoktam posztban kommentálni Hollywood okádékait. A woke-lgbtq-blm őrület óta nem született olyan amerikai film, amit képes lettem volna végig nézni. Mégis, a sci-fi műfaj imádójaként most megteszem. Megteszem, mert a néhai Galaktika Könyvesbolt felszámolása során több ezer sci-fi és fantasy könyvre tettem szert, s ezek ma is részei könyvtáramnak. Mert a Dűne a műfaj egyik alapműve. Mert ki kell írnom magamból a felháborodást, ami ennek borzalomnak a láttán felgyülemlett bennem.
Pár éve elkezdtem nézni az első részét. A szereposztást parádésnak találtam, több kedvencem megtalálható volt benne. Egyedül a Leto Atriedest megformáló Oscar Isaac lógott nálam ki a sorból. Ő már a McDonald’s-os Star Wars-ban is kevésnek tűnt nekem.
A kissé vontatott bevezetés éppenséggel szépen visszaadta a könyv hangulatát, s már kezdtem reménykedni, hogy valami jó kis fantasztikus filmet nézhetek, amikor belépett Dr. Kynes, azaz Liet néger nő képében. Ahelyett, hogy fehér férfi lett volna.
Nálam itt ért véget az első rész.
Aztán megérkezett a második rész. Olvastam pár ömlengő kommentet, hát rávettem magam és nézni kezdtem. Tíz másodpercig bírtam! Nem viccelek, kb. tíz másodperc elég volt belőle. Aztán még 6-7 alkalommal leültem a képernyő elé, megpróbáltam megerőszakolni magam. Mindhiába. A tíz másodperces limitet nem tudtam átlépni.
Egyszerűen hihetetlen, hogy a woke őrület ilyen kiváló színészgárdából értelmetlenül hablatyoló, majmokként gesztikuláló hordát képes csinálni. Aztán egyszer hangulatba kerültem, és azt mondtam, márpedig végig fogom nézni és kész. Ugyan milyen sci-fi rajongó vagyok, ha még erre sem vagyok képes. miközben régen az összes „Zsé kategóriás” sorozatot zabáltam, többször is megnéztem.
Hiszen a díszlet, a rögzítéstechnika, a CGI briliáns! Nehogy már fennakadjak olyan csekélységen, hogy a mondanivalója, maga a sztori semmilyen formában nem köthető az eredeti műhöz! Nem is értem, miért pont Dűne lett a címe. Akármi más is lehetett volna.
Kicsit az jutott eszembe, amikor a koreaiak a KIA Niro kapcsán tagadták, hogy az elnevezés Robert de Niro után keletkezett, majd felkérték őt reklámozni. Itt is, a nevek többnyire stimmeltek, de azon kívül semmi más.
S ami igazán megdöbbentő volt, az Chani alakjának megformálása. Egy olyan nőt választottak, aki kb úgy néz ki, mint egy agresszív nősténygorilla. S lám, a filmben egy Chani nevű agresszív nősténygorillát alakít, aki féktelenül gyűlöli az őrült diktátor Paul Atreidest.
Állj! Az én Dűnémben Chani az önfeláldozás megtestesítője, egy egyszerre törékeny és kemény fremen nő, nem pedig a jeleneteit végig őrjöngő nősténygorilla. Az én Dűném Chanija imádja szerelmét, aki szabadságot hoz népének. A woke Chani olyan mérhetetlen gyűlölettel és megvetéssel néz állítólagos szerelmére, hogy bármelyik válóperes ügyben a férfi javára ítélne a feminista bírónő. Mondjuk, ahogy az anyósára néz vagy ahogy az anyósával beszél, az trendi. De inkább tűnik paródiának, mint komoly szituációnak.
Próbálom megérteni, mit is akartak ezzel mondani a film készítői. Nem nagyon megy. Hiszen a történet egyszerű: a zsarnokság ellen fellázadó nép vezért kap, és elindulnak a felszabadulás útján.
Mi lehet a gond? – Mud’Dib karaktere nem elég metroszexuális, nem tűnik eléggé melegnek? Pedig az őt megformáló Timthée Chalamet nem éppen egy toxikusan maszkulin alkat és jellem. Még bocsánatot is kér, amiért egy szebb jövőt hoz, amiért felszabadítja Chani gorilla népét. Igen, Chani gorilla népe, mert még közli is, hogy Paul nem fremen, hanem örökké egy outsider marad. Milyen kedves és befogadó!
Aztán a végkifejlet végleg megmutatja, hogy ennek a borzalomnak semmi köze Frank Herbert művéhez, mert az utolsó hasonlóságot is elvetik és háborúra készülnek a Nagy Házakkal. Akikről soha nem esik szó sehol. Gondolom, most majd fog.
Őszintén szólva, végig azt vártam, hogy egyszer csak előbukkan Batman vagy Vasember, valami McDonald’s-os gagyi hős. De tényleg, miért ne? Ezt a szart Aquaman-nel nem lehet elrontani.
Végül arra jutottam, hogy ezt a produkciót leghelyesebb, ha egy rohadt drága Űrgolyhókként fogjuk fel. Csóri Mel Brooks most forog a sírjában!