TE HOL BANKOLSZ?

Még ekkora ökör reklámot! Na, de nem az ostoba reklámokról akarok beszélni, hanem a magyarországi bankolásról, vagyis arról, mit jelent ma bankszámlát nyitni Magyarországon. Szándékom a szolgáltató, azaz a bankok és az ügyfelek közötti viszony sajátságos formájának bemutatása egy külföldre szakadt hazánkfia tapasztalatain keresztül.

Gyakorlatilag kilenc éve nem rendelkeztem bankszámlával Magyarországon. Ez az állapot tökéletesen megfelelt számomra, mígnem praktikussági okokból a nyári hazalátogatásom alkalmával nem változtattam ezen állapoton. Bementem szépen a Raiffeisen Bank egyik fiókjába, és megnyitottam a számlát. Mélységesen meglepődtem, milyen gördülékenyen ment minden. Az ügyfeles hölgy meggyőzően festett le egy idilli képet az általam igénybe veendő szolgáltatásról. Szinte már hittem neki. Aztán vártam, hogy küldjék a megrendelt Okos Kártyát egyedi képpel laminálva. Kártya helyett telefont kaptam, hogy a számlám tartozást mutat, ezért sürgősen töltsem fel. Hogyan mutathat tartozást egy olyan számla, amit még nem is használtam? Mindegy, hagytam a fenébe az egészet. Aztán úgy a harmadik telefonnál és kb. ugyanennyi számú sms-nél rákérdeztem, hogy miért is fizessek, ha ők még egy egyszerű bankkártyát sem képesek elkészíteni egy hónap alatt. Meglepődve hallgattam, hogy a kártyát hetekkel korábban kiküldték a PIN-kódot tartalmazó levéllel együtt. És valóban! A bank kiküldte, csak éppen az alkoholista postás elfelejtette kézbesíteni. Nem tehettem mást, utaltam a számlára némi pénzt, összesen kétszázezer forintot. Gondoltam, ez elegendő az itt tartózkodásom hátralévő idejére, úgy két hétre. A pénzt tehát átutaltam, és vártam a kártyát. Ezúttal nem bízták a postára, személyesen kellett átvennem. Az elkövetkező napokban kétszer használtam a kártyát. Hamarosan megkaptam a havi zárást, ahol elképedve olvastam, tízezer forintba kerül egyetlen hónap alatt a bankszámla fenntartása, ha ne adj isten használni is merészelem. Különféle díjakat számoltak fel nekem, meg kamatokat, amiért használtam a pénzem. Negatív előjelű kamat. – Ilyen is csak itt van.

Elképzelésem sincs, miért hívják ezeket a szolgáltatókat banknak, amikor nem látnak el olyan funkciókat, amely feljogosíthatná őket az elnevezés használatára. Miért nem nevezik őket fiókbérletnek? Tegyük fel, hogy bérelek egy garázst az autómnak. Azt akár használom, akár nem, fizetnem kell. Normális, hiszen bérleti díj jár a bérleti szerződés fejében. Amit Magyarországon a bankok művelnek, az illegális tevékenység, színlelt szerződéssel elkövetett csalás. Nem ismerek más országot a fejlett világban, ahol, ha a bankba beteszem a pénzem, az évvégéig nem kamatozik, hanem fogy. És ezt itt törvényes vállalkozásként űzik, bank fedőnéven működő bűnszervezetek. Szerintem a cosa nostra fokozása a magyar bankszövetség.

A bankrendszer világszerte olyan irányba halad, amely inkább eredményez feudalizmust, vagy nevezzük bárhogyan a jogfosztottakból és hatalomgyakorlókból álló rendszert, mint fejlett és működőképes pénzpiacot. Ha lehet úgy fogalmazni, ez a kóros burjánzás a legkisebb ellenállás felé (lásd Magyarország) haladva rágja be magát az emberi társadalomba egyre súlyosabb tüneteket mutatva. Nehogy azt higgye valaki, hogy Amerikában például nem agonizál a bankszféra! Saját szarjukba fulladnak bele azok is, de ott még vannak tartalékok, amelyek gépi lélegeztetőn tartják a gazdaságot. S hogy mennyire kilátástalan ez az állapot, mi sem példázza jobban, hogy amíg korábban az amerikai bank $500 ezer hitelt adott egy ingatlanra, az most ugyanarra az ingatlanra nem ad $100 ezret sem. A $700 ezret érő ingatlanokat most meg lehet vásárolni $300 ezerért. Amennyiben az ingatlanok árának zuhanása időleges volna, és a gazdaság belátható időn belüli talpra állása diagnosztizálható lenne, a bankok bizonyára kapva kapnának a lehetőségen, és olcsón felvásárolnák a leértékelődött portékát. Nem teszik. Nyilvánvalóan tudják, hogy az emberi társadalom globális gazdasági képződménye haldoklik. Óceánra néző panorámával nem lehet eladni 3 acre (1,2ha) földet két házzal, működő kisgazdasággal $300 ezerért, azaz 60 millió forintért!!! Három éve egy ilyen telek $800 ezret ért.

Ennyit a nemzetközi nagytőke agóniájáról. Most térjünk vissza az itteni banki viszonyokra!

A magyarországi politikai rendszerekben a bankok, pénzintézetek, biztosítótársaságok mindig is kitüntetett figyelmet kaptak. A rendszerváltozásig félévszázadon át állami tulajdonban voltak, vagyis a köztulajdon fokozott védelmi státuszát élvezték. Ma már nincsenek állami tulajdonban, de a fokozott védelmi státusz megmaradt. Gyomorforgatóan nevetséges, amikor a nyereségadójuk miatt rinyáló bankoknak gazsulál az éppen elsöprő társadalmi támogatással regnáló kormány. „Jaj, hát csak kétszázmilliárd a nyereségetekből! Nagyon-nagyon szépen kérünk titeket, adjatok nekünk, a háttérben majd jól megállapodunk, hogyan nyúzzátok meg a pórnépet.” – Fantasztikus! A magyarországi bankok hiteleket két éve nem folyósítanak, mégis Európában itt realizálják a legtöbb nyereséget. Ennek eredete a fokozott védelmi státuszban keresendő. Például abban, hogy az állam és a bankok közös lobbijának eredményeképpen ma már jogosultságoktól, előnyöktől foszttatik meg az, akinek nem bankszámlára utalják a fizetését. Az így szinte kötelező bankszámlanyitással, és a csóri melósok havi 60-70-jének kezeléséből befolyó pénzekből a bankok éves szinten ezermilliárdos bevételre tesznek szert. Ezért cserébe semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak, csak díjazásért tárolják az emberek pénzét. A kierőszakolt bankszámla használat előnyös az állam számára is, mert az adóhatóságok egyszerűbben rálátnak a lakosság pénzügyi helyzetére. Persze, ha létezne Magyarországon banktitok, akkor ez a rendszer nem működne. Amerikában van banktitok, ezért ezt a módszert az állam nem alkalmazza. Ugyanis, ha kérelmezi egy személy bankszámla információjának kiadását, de a bíróság előtt nem bizonyosodik be, hogy szükséges volt, vagy hogy volt valamiféle bűncselekmény, az állam egy életre megoldotta a személy anyagi helyzetét, akkora kártérítést köteles fizetni. Magyarországon, ha kikérik a bankodtól az információkat, és véletlenül érvényesülhetnek a jogaid, minek következtében felmentenek, a rendőrségi, ügyészségi és bírósági rendszerben örökre benne marad minden adat a pénzügyeidről, és nemhogy kártérítést nem kaphatsz, de örülhetsz, ha nem jársz úgy, mint Kaiser Ede. Ezt a tarthatatlan és a jogállamisággal köszönő viszonyt nem ápoló helyzetet hivatalosan úgy nevezik, hogy a bankrendszer stratégiailag fontos objektumként nemzetbiztonsági felügyelet alatt áll. Lefordítva: informálisan a bankok az állam szolgálatában és felügyelete alatt élvezik a kiváltságokat, a fokozott védelmi státuszt, cserében úgy foszthatják ki a lakosságot, ahogyan csak akarják.