Ahogy én tudom, a Fidesz eredetileg csupán 3 csapásra készült, de végül 29-et jelentett be. És még nincs vége!

Hogy miért nevezem csapásnak a Fidesz-kormány akciótervét? – Mondjuk azért, mert az érintetteket csapásként érte a bejelentés. Nem volt hozzászokva senki, hogy a kormányok gyökeres változásokban utaznak. Minden előző társulat csak mismásolt. A Fidesz ebben valóban eltér elődeitől, még korábbi önmagától is.

Egyes csapásoknak örülhetünk, másoknak már kevésbé, és vannak olyan csapások is, amik gyakorlatilag a semmit csapkodják erőteljesen. Vegyük sorra mindet a HVG segítségével:

Az első akcióterv 29 pontja

A gazdasággal kapcsolatos első kormányzati akcióterv 7 intézkedést tartalmaz:

1. A cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik az éves 500 milliós árbevétel alatt, ami főleg a kis- és középvállalkozásokat érinti. A kedvezményes 10 százalékos kulcs eddig évi 50 millióig volt érvényes.

A társasági adóbevallás ideje május 31. Vagyis már bevallották a cégek. A magyar cégek általában veszteségesek, vagy csak nagyon minimális nyereséget termelnek. Ebből következően az adócsökkentés nem jelent túl sokat. Viszont azonnali APEH-vizsgálatot von maga után, ha egy vállalkozás hasonló árbevétel mellett két egymást követő évben milliókkal több nyereséget vall be. Az APEH-ban sem csak hülyék ülnek. Ráadásul újra rendőrségként működhetnek, szóval, lesz nemulass. Ezzel szemben, ha a kormány az iparűzési adót mérsékelte volna az valódi segítség lenne a vállalkozások számára. A kisvállalkozásokat egyébként ez a változás nem érinti, mert attól kicsik, hogy a bevételük évi 50 millió alatt van, tehát ők eleve 10%-ot fizettek.

2. Bevezetik az egykulcsos, családi kedvezményekkel könnyített jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át. 1,3 millió munkavállalót vonnak be a rendszerbe, és az adójóváírás intézménye megszűnik, megszüntetve azt a gyakorlatot, amely szerint az adórendszer hazugságra épült.

Ez lehető legrosszabb húzása a konzervatív Fidesznek. A legostobább neoliberális adózási formát bevezetni, és a progresszív módszert kidobni a kukába. A törvény-tortán hab, hogy közben az adójóváírás megszűnik. Ennek eredményeként a minimálbéresek maradnak a béka segge alatt, de a náluk csak egy-egy fokkal jobban keresők is szívnak. 75-110 ezernél egy tízes mínusz, a 150 bruttósok egy ötöst veszítenek. Akinek megvan a 200 bruttó, az se nem örül, se nem sír. Neki minden marad a régiben. Akkor ki jár jól? – kérdezhetjük joggal. Megmondom. Az jár jól, aki eddig sem szűkölködött. Félmillió havinál egy ötvenessel több marad. A milliós tételeket kereső topmanagerek akár félmillióval is többet költhetnek havonta.

Persze, ha a minimálbért felemelik 200 bruttó fölé…. Mert anélkül ez bizony komoly csapás a polgárságra.

3. A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül 10 kisadót eltörölnek.

Eeegen, nem lesz ezentúl „léteddel szennyezted a várost, ezért fizess!” típusú adó. Legalábbis olyan nem, ami az éves bevétel félszázalékát sem haladja meg.

4. Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, és lehetővé teszik, hogy aki adózott jövedelemből másnak munkalehetőséget biztosít, annak ne kelljen már adót fizetni. Itt az államnak már nincs keresnivalója.

Ezentúl a rokonok újra segíthetnének építkezni, csak éppen már nem építkezik senki. Feltételezem, ebből az adónemből egyébként egyetlen fillér sem folyt be eddig.

5. Az adószabadság megteremtésének jegyében az állam visszavonul a családokon belüli vagyonmozgások ellenőrzésétől. Ezekre a vagyonmozgásokra sem illetéket, sem adót nem vetnek ki.

Ez egy figyelemreméltó lépés. Nem lehet belekötni.

6. A személyi jövedelemadó kulcsát 16 százalékban javasolja meghatározni.

Fentebb kitárgyaltuk, ez egy letaglózó csapás a népekre.

Harc a bürokrácia ellen

Annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, meg kell kezdeni a bürokrácia csökkentését, ennek érdekében a kormány további hét intézkedést javasol.

7. A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány eltörli.

Jó lenne tudni, melyik harmadára gondol Orbán Viktor, mert nagyon nem mindegy. Az illetékköteles engedélyeztetések általában a legbonyolultabbak. Nem hinném, hogy pont ezeket szüntetnék meg.

8. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit hatályon kívül helyezik, és egy kedvezőbbet alakítanak ki.

Ja, mint a 16%-os SZJA!

9. Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá válnia.

Eddig sem kellett. Eddig sem vallotta be senki. Úgy látszik, ebből sem volt bevétel. De legalább rájöttek, hogy amiből eddig sem jött egy fitying sem, azt akár meg is szüntethetik. Ez is valami.

10. Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat készítési jogot.

A könny is kicsordult a szememből, amikor ezt meghallottam. Nem kell rejtegetnem a kis főzőüstömet, és készíthetem a finom bodzapálinkát kedvemre.

11. A kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit könnyítsük.

Igen, könnyítsük! De hogyan, bazmeg? Az osztrák, olasz, görög, spanyol, stb példát kéne követni. Ezzel a paraszt embernek is visszaadnának valamit, és talán még nem késő. Talán még vissza lehet szoktatni a parasztot a földművelésre, a termelésre. Ennek az intézkedésnek a részletezését nagyon várom. Különösen azért, mert itt az EU-val is egyezkedni kell, és kíváncsi vagyok, vajon tökösek mernek-e lenni, vagy csak a szocikat tudták leszólni.

12. A Széchenyi-kártya programot 50 millió forintra bővítsék, és pályázati önerő részére is lehessen használni.

Na, benyomták a bullshit-gombot! Ugyan mi a picsáért kéne 50 milliót engedni felvenni, amikor tíz hitelből nyolcat nem fizetnek vissza? És nem csak azért, mert eleve nem is akarták, hanem azért, mert a rendszer szar. Egy évig kell fizetned a kamatokat, majd visszatölteni az egészet. Egy év alatt a többéves körbetartozást nem lehet kiegyenlíteni, a vállalkozás új projektjét nem lehet nyereségessé tenni, ergo a hitel nem éri el a célját.

13. Az EU-s források radikális átrendezése a kkv-k javára.

Mi az a kkv? Mindegy, én megelégszem azzal, ha nem leszünk nettó (be)ráfizetők.

14. Az adományozás áfa-mentessé tétele.

Na, a Csányi-félék ezentúl adományozni fognak ész nélkül. Az adóból leírják, és már áfát sem kell majd fizetni, az adományozott meg úgyis a saját alapítványa lesz. Pénzmosás, bazmeg, pénzmosás!

Fizessenek a pénzintézetek!

A kölcsönös felelősségvállalás jegyében Orbán Viktor hangsúlyozta: amikor a bankok bajba kerültek másfél évvel ezelőtt, az állam azonnal megsegítette őket az emberek pénzéből. Most itt az ideje, hogy a bankok a gondok megoldásából is kivegyék a részüket, tekintve, hogy busás nyereségre tettek szert. Ennek érdekében három évre megadóztatja a kormány a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket 13 milliárdról 200 milliárdra emeli a költségvetésbe fizetendő összeget.

A bankok esetében nem értem, miért a nyereséget adóztatja. A világon sehol nincs olyan, hogy a proli a Tesco-ban bankkártyával fizeti a három kiflit (60Ft), és a bank 200 forintot levon kezelésért. Amerikában a bankszámládat semmilyen költség nem terheli. Ingyen vásárolsz, teszel be, vagy veszel ki pénzt, utalsz, utalást fogadsz, stb. Egy árva buznyákot sem vesznek el érte. A bank haszna az, hogy nála fial a pénzed. Bezonyám! A magyarországi bankok miért nem tudnak úgy gazdálkodni, mint az amerikai vagy nyugat-európai társaik? „Barátocskáim, én, az Állam bácsi úgy szerveztem, hogy a pógárok ne tudjanak megmozdulni bankszámla nélkül, vagyis titeket teletömtelek pénzzel. Az APEH így jobban lát, hitelt is csak az kap, akit előtte jól le tudtok húzni. Na, mármost ti ezért nem vagytok elég hálásak sem nekem, sem a zembereknek. Zárjatok csak be, de iziben, vagy működjetek úgy, ahogy egy banktól elvárható!” Kár, hogy Orbán Viktor nem akar bank(ár)ellenes hangulatot! 

Megszorítások a közszférában

Az állam 120 milliárd forintot takarít meg saját magán. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel:

1. A költségvetési szférában havi bruttó kétmilliós fizetési plafont vezet be a kormány, az MNB-nél is.

2. A közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

3. A miniszterelnök azt javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.

4. Az állami vagyonkezelés területén elrendelik a bértömeg 15 százalékos csökkentését, amivel 48,2 milliárd forint takarítható meg. Az igazgatóságok számát százról tízre csökkentik. 319-ről 60 főre csökkentik az igazgatósági helyeket. A felügyelő-bizottságoknál a törvényi előírások minimuma, 630-ból 450 marad.

Nagyon helyes! Ma már hallottam is az első reakciókat: elbocsátás hegyek. Ennyit a munkahelymegtartásról és a munkahelyteremtésről. Nem nekem kell a köztisztviselőket és közalkalmazottakat sajnálni, de azért érdemes elgondolkodni. Vajon a kórházakból kiket rúgnak ki? És persze, nem szeretjük az offshore Simort, de azért talán nem kéne olyan szint alá vinni egy bankár fizetését, ami a piaci viszonyok alatt van, mert csak a takarítónő akar majd jegybankelnök lenni. 

Ezenkívül:

Orbán Viktor azt javasolta, hogy vezessék be a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy "ne áramolhasson be Európa élelmiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra".

A miniszterelnök felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal. A kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot.

Költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.