Nem tudom megítélni jogi érvek mentén, jogszabályi környezetbe helyezve Budaházy terroristaságát. Nem sikerült ez a Tocsik-ügyben elhíresült bírónak, dr. Kenéz Andreának sem. Ő mégis megpróbálkozott, és ahogy az már nála lenni szokott, kiverte a biztosítékot mindenkinél, aki van annyira bátor ma a magyar miliőben és gondolkodik is olykor.

Szögezzük le, Budaházy egy elmeháborodott barom. Azt hitte, ha Rúzsa Söndörnek öltözik, akkor az is lesz. Hát nem lett. Egyetértek, be kell zárni, lehetőleg jó hosszú időre. Az nem biztos, hogy a börtön a legalkalmasabb hely. Ilyenkor hiányzik az OPNI, de nagyon.

Felkaptam a fejem arra is, milyen sokan asszociálnak ezen ügy kapcsán a Gyurcsány-rezsim idején ámokfutásra utasított igazságszolgáltatás rémtetteire. Például Schiffer András és Skrabski Fruzsina. Hát igen, a szemkilövetés mai napig meghatározza a magyar közérzetet, s biztosít stabil mozgásteret arra, hogy például Orbán Ráhel magánemberként képviselje Magyarországot a bahreini olajügyi minisztériumnál. Igen, tisztelt baloldali és liberális honfitársaim, a 2006-ban általatok mutatott magatartás, a szemkilövetések éljenzése vezetett Orbán kétharmados királyságához. (Zárójelben jegyzem meg, szintén a ti viselkedésetek miatt marad ez a felállás 2018-ban is. Migráns simi, ugyebár.)

Nem tudom megmagyarázni, de valahogy nem vagyok képes osztani Skrabski és Schiffer álláspontját. Szerintem keverik a szezont a fazonnal. Egyik oldalon egy ámokfutó köztörvényes áll, a másikon egy jogszabályok tucatjával körbebástyázott állami vezető. Nincs analógia a kettő között. A jogban semmiképpen. Természetesen én is úgy gondlom, hogy 2006 után politikusoknak és rendőri vezetőknek is börtönbe kellett volna kerülniük a demokratikus rend felszámolására tett kísérlet miatt. Ám ez csupán erkölcsi állásfoglalásom, a jogi lehetőséget nem igazán látom. Szemben Budaházyék tetteivel, amelyek viszont tisztán és egyértelműen a BTK-ba ütköző cselekmények. Más kérdés, hogy nem terrorcselekmények. 

Hajlok egyetérteni Szikinger tanár úrral, Budaházy védőjével, aki bár burkoltan, de célzott arra, hogy ezek tudathasadásos emberek, akik hazafias érzülettől vezérelve olykor elfogadhatatlan csínyeket vittek véghez. A lábtörlő felgyújtása ugyanis valóban legfeljebb gyújtogatás. Azt terrorcselekményként értékelni nem vall tiszta elmére vagy tiszta jellemre.

Egyszer Földi tanár úr azt mondta nekünk a római jogi kurzuson, hogy a jog nem a józan paraszti ész tudománya. Földit sosem tartottam sokra, nem véletlenül. Ugyanis a jog alapjait jelentő filozófia viszont egyértelműen a legjózanabb szellemi tevékenység. A társadalomfilozófiai elmélkedések jelentős része a morál szervezőerejéről szólnak. A jog nem más, mint a stabil erkölcsi alapokon nyugvó társadalmi értékeink védelme.

Ennek kellett volna tükröződnie a tegnapi ítéletben is. Nem ez történt. Helyette a közös értékeinkben még hívő embereket csapták arcul, teremtve újabb kiábrándult csoportokat. S innentől végül mégis igaza van Schiffernek, a jelenlegi igazságszolgáltatás nem szolgálja a társadalmat, léte groteszk, visszataszító. Alapjaiból kell kimozdítani és új alapokon felépíteni.