Nem sok értelme van degeneráltakkal foglalkozni, de a Tiszavezér tegnapi performansza megihletett. Természetesen nem hallgattam végig a „beszédet”, ezt a kétségbeesett helyzetjelentést Mindenszarisztánból. Mindösszesen valami hírösszefoglaló félpercét sikerült elkapnom.

Azt mondja ez Tesco Gazdaságos Lumpenmessiás, amint átveszik az uralmat (faszom tudja hol), azonnal hazahozzák Brüsszelből az ezermilliárdokat, ami nyolcszázezer forintot jelent minden egyes hazájuk fiának. Megtippelni sem tudom, hogy egy ilyen internacionalista mozgalmár mit tekint a hazájának.

Eleve irritál, ha egy korcstestű, palócosan telepofával beszélő kommunista gazember, egy TSZ-elnök epigon arról hablatyol, hogy ő mekkora megmentője már a népének. Nálam már a „nép” szó használata is bűncselekménynek számít. Ugyanis a történelemben mindenki, aki a népről hadovált, a nép nevében képzelte magát megváltónak, szimplán egy mocskos tömeggyilkos volt.

Magyar Péter olyan groteszk vízió manifesztuma, amelyben ő Szamuely Tibor és Lukács Löwinstein György szerelemgyereke. Úgy is viselkedik. Úgy is viselkedik, mint egy igazi bolsevik: csekély értelem, nagy pofa és fizikai paramétereivel fordítottan arányos agresszió, gyilkos hajlam.

Na, mindegy! Tegyük fel, hogy egy párhuzamos univerzumban a mi hazánkról, Magyarországról van szó, s a nép alatt minket, magyarokat ért az elvtárs. Ó, tudom én azt, hogy sokan vannak, akik önmagukra, mint A Népre hivatkoznak! Mit mondjak, annyit is érnek. Hogy mennyit? – Hát egy fabatkát, vagy azt sem.

Én polgár vagyok. Egy hagyományos értékrend szerint élő polgár, aki vallja, hogy a kapitalizmus a lehető legélhetőbb társadalmi rend, ergo a leginkább képes benne kiteljesedni az egyén. S lehet ezt liberális demokráciaként is emlegetni, ami még nem ördögtől való. Amitől a liberális demokrácia mégis visszataszító, emberiségellenes konstrukció, az egy jelző, amit a bolsevikok ez esetben gondosan elhagynak: BAL-liberális demokrácia.

A BAL-liberális demokrácia úgy viszonyul a liberális demokráciához, mint a bolsevizmus a kapitalizmushoz.

Pénteken Miskolcon voltunk a Kocsonya Fesztiválon. Éjszaka bementünk egy szórakozóhelyre (a régi Bányász helyén) csocsózni. Feleségemék beszélgettek ottani fiatalokkal, akik elmondták, hogy féltek a közelünkbe jönni, mert „komcsiztunk”. Ők ugyanis a kommunistákat hősökként ismerik, olyan dehonesztáló szövegkörnyezetről, amiről mi beszéltünk, még nem hallottak.

Azonnal bezáratnám az összes középiskolát és felsőoktatási intézményt! Függetlenül attól, hogy milyen képzések folynak ott. A közoktatás nem létezik többé, ez már a második szocialista népköztársaság propagandájának eszköze csupán. A hős Lenin elvtárssal, Rákosi pajtással és a népért élő Kádár Jánossal. Szamuely Tibor és Kun Béla tömeggyilkosok pedig a népnyúzókat elpusztító héroszok.

Ide jutottunk 35 év függetlenség, 35 év kapitalizmus után. Ilyen gyorsan újra megtalálta a hangját a selejt, a társadalom söpredéke, a dologtalan hőzöngők. Ezért mondta Platon, a demokrácia a csőcselék uralma.

S a csőcseléknek most megvan a megfelelő vezére: egy tyúktolvaj senkiházi komcsi. Egy emberszerű izé, aki soha életében nem dolgozott, aki büszke komcsi felmenőire, aki mindig a potyára hajtott, aki megígéri a csőcseléknek, hogy mindenkit legyilkolnak, aki csak az útjukba áll.

Majd most ő jól elhozza a Kánaánt, a brüsszeli ezermilliárdokat, amiből minden hazája fiának 800 ezer forint jut.

Nettó vagy bruttó? – Csak, mert kapitalizmus van, meg adózási rend.

S mi, akiket elpusztítana a hordájával, mi is kapunk, s csak utána veszik el? Hogyan jött ki a 800 ezer? Hány fős lakossággal számolt?

Brüsszelben megengedték neki, hogy az ezermilliárdokat szétossza a nép közt, nem pedig az EU által előírt programok szerint költse el?

S ha az ezermilliárdokat szétosztotta a nép közt, miből finanszírozza majd az oktatásegészségügyet?  

Nem is tudom, miért izgatnak ezek a kérdések, hiszen én már nem leszek, amikor ők uralomra kerülnek, mivel elpusztítanak.

Azonban bármit is gondoljak erről az évezredes emberi aljasságot magában hordozó szörnyetegről és zombiseregéről, a szélesebb rétegek marginalizálódása egy létező és rettenetesen káros folyamat, amelyet csak táplál minden olyan kormányzati döntés, amely nem kellően előkészített, helytelenül kommunikált és kevesebb közösségi, mint személyes haszonnal jár.

Nagyon hiányzott már a világ porcelánboltjából egy olyan elefánt, mint Donald Trump. A kérlelhetetlen őszinteség rövidtávon ma akkor is többet ér, mint a konspirációk diktálta, hosszútávon hasznot hajtó hazugságok, ha nem értünk vele egyet. Elfogyott az időnk, a hosszútávra tervezés ma rövidlátást jelent.