Az emberi történelem minden korában kultúrák éltek egymás mellett. Kapcsolatuk hol harmonikus, hol pedig ellenséges volt, de mindig volt valamiféle kapcsolat. Egyes kultúrák évezredek óta élnek egymás mellett. Teljesen természetes hát, ha van egyfajta egymásra hatásuk. Ezek a kölcsönhatások különböző fokúak lehetnek.

A legenyhébb fokú kölcsönhatást nevezzük interkulturális kapcsolatnak. Jellemzően olyan kultúrák között jön létre, amelyeknek van valamiféle közös gyökere. Például a nyelv (egymás mellett élő szláv államok), vagy a vallás (arab országok).

Egy erősebb kölcsönhatási fokozat a multikulturalizmus, amelynek korát éljük ma. Egyesek szerint ez az emberi együttélés legfejlettebb módja. A multikulturalizmus azonban csupán különböző kultúrák egymásban élése anélkül, hogy a kapcsolódási pontokból valami új, valami hasznos, az emberiség számára elengedhetetlenül fontos, túlélésének szempontjából lényeges jönne létre. Pedig a legelemibb szinten ott vannak a jelzések, amelyek világosan mutatják, hogy a kultúrák egymásban élésének van egy magasabb rendű célja, amely valóban szolgálja az emberi faj távolba mutató érdekeit.

Mondok egy példát: a Magyarországon élő muszlimok és kínaiak saját nemzeti ételeiket olyan formában elegyítették a magyar ízvilággal, hogy az számunkra is fogyaszthatóvá vált. Ez egy olyan kulturális folyamat, ami túlmutat a multikulturalizmuson. Ennek jelentősége érzékeltetésére mondok ellenpéldát is: Franciaországban a muszlimok zárt közösségeket hoznak létre, kivetve maguk közül mindent és mindenkit, ami vagy aki eltérő kulturális mintákat követ. Mindkét jelenségre azt mondják, ez a „multikulti”.

Pedig egyik sem az! Csupán arról van szó, hogy többnyire műveletlen és az emberiség közös érdekeit elvető gazemberek irányítják mindennapjainkat. Az első példám túlmutat a multikulturalizmuson, az már transzkulturalizmus, az emberiség túlélését biztosító társadalmi együttélési forma. Utóbbi pedig a kultúrák bármiféle kapcsolódásait elutasító, végső soron az emberiség kihalását eredményező nézet, a monokulturalizmus.

Keressünk még példákat mindkét esetre! Transzkulturális jelenség az orvoslásban a több ezer éves keleti gyógyászai módszerek alkalmazása a modern európai orvoslásban. Akupunktúra például, vagy az újra felfedezett lékelés koponyaűri nyomás ellen. Monokulturális jelenség, amikor egy adott államon belül élő (kisebbség) közösség tagjai kizárólag vagy szinte kizárólag maguk között házasodnak (zsidók és cigányok), s a szokástól eltérőket hátrányosan megkülönböztetik.

Nem véletlen, hogy már az ókorban meghatározták azokat a fokozatokat, amelyek egyfajta egymásutániságból alakulhatnak ki. A mono, az önmagában állót, egyet jelent. Az inter (között) már kapcsolatot jelez valamik között. A multi már sok valami kapcsolatát jelenti. A trans pedig már a valamilyen formában összekapcsolhatók összességét. Esetünkben az emberiséget jelöli. Vagyis valamennyi emberi kultúra összekapcsolódásából, egymásra hatásából létrejöhet egy magasabb szintű egység. S ha az egységes emberi kultúra, mint monokultúra találkozik majd más értelmes fajokkal és azok kultúrájával, a kapcsolatok evolúciója újrakezdődik.

Igyekeztem nem túl bonyolultan fogalmazni, hogy olvasóim megértsék, miről beszélek. Sajnos manapság nem túl divatos a társadalomtudományokban (sem) az oratio recta (egyenes beszéd), ami nem csupán azt jelenti, hogy a valóságot mondjuk, hanem azt is, hogy azt közérthetően fogalmazzuk meg.

Fentiek okán minden pártatlan és gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, a jelenlegi menekültpolitika, vagy bevándorlás-politika nem más, mint ellentétek szándékos ütköztetése, vagyis konfliktusok szítása, ergo emberiség elleni tevékenység kifejtése. Amennyiben erre racionális okokat kéne keresnünk (szerintem nincs), akkor egyes érdekcsoportok gazdasági megfontolásait említhetnénk fel.

A tegnapi hírekben láttam, hogy az Ausztriában sátortáborba „kényszerített” afrikai férfi felháborítónak tartja a körülményeket. Végül csak odavetett egy „köszönöm ezt is” gesztust, de alapjában véve ellenséges volt. Láttam azt is, hogy ezek az emberek különböző betegségeket cipelnek be, és nincs karantén vagy bármiféle kontroll. Behoznak olyan betegségeket is, amelyekre ők már immunisak, de mi nem. Cserében elkaphatnak tőlünk vírusokat, amelyek számunkra nem jelentenek különösebb veszélyt, de rájuk igen. Számtalan példa volt már erre a történelem során. Lehetnek olyan vírusok, vagy magasabb rendű életformák (például rovarok), amelyek kapcsolatba kerülve olyan mutációt hoznak létre, ami borzalmas járványokat okoz majd. Mindezek okán én a liberálisnak és demokratikusnak mondott, de valójában nihilista-anarchista kontrollnélküliséggel nem értek egyet.

Magyar viszonylatban pedig semmi mást nem láthattunk eddig, mint a baloldalnak nevezett monokulturális konglomerátum fröcsögését, a velük szimpatizáló agyhalottak ajvékolását. Ez a vírustenyészetként élő érdekcsoport és haszonállataik (a szimpatizánsok) 2004-ben még a határon túl élő magyarokat sem engedték volna be, ma meg már arról óbégatnak, hogy mekkora mucsaiság nem beengedni olyan kultúrák csoportjait, akikkel az emberi történelem során soha semmilyen kapcsolatunk nem volt, akiknél a higiéné nyomokban sincs sehol.

Íme, ilyeneket mondat egykor a magyarokra, az elvileg saját kultúrájuk tagjaira:   http://spiler.blog.hu/2015/06/11/13-erv-a-kettos-allampolgarsag-ellen-a-baloldaltol

http://mozgasterblog.hu/blog/plakatbunozok

Vajon mennyire hihető, hogy most bármiféle jó szándék vezérli őket?