Igaz, vagy nem, ismerjük meg az alábbi vélekedést is:
Időrenden három egymást követő birodalmat különböztetünk meg.
Az első birodalom fennállásának fénykora a Pleisztocén földtörténeti korban időszámítás előtt 18000 évvel volt.
Itt meg szeretném jegyezni, hogy a régészeti kutatások szerint a legidősebb kőeszközök kora akár 2,5 millió év is lehet. Ujgur Keleti határa a Csendes Óceán, Nyugaton az Atlanti Óceánig húzódott. Az Északi határait írásos bizonyítékok nem támasztják alá, de valószínű a végtelen jég. Délen a birodalomnak része volt Kína, de Ujgur uralta Perzsiát és Indiát is.
Az Ujgurok története:
Az első birodalmi Ujgur két emberi csoportból alakult ki. A jégkorszakok ciklikus felmelegedési és lehűlési periódusaiban, a mai Kárpát medence területéről kiáradó népekből, az egyik csoport. Ők voltak a Mag-ary-k. (a továbbiakban csak magyaroknak hívom őket). A felmelegedések során délről a Kárpát medencébe áradó magyar népek szorították ezeket a népcsoportokat az Ujgur földre. Ezek a népek egy nyelvet a Mag-Ari nyelvet beszélték.
A 
lehűlési periódusok során a visszafelé vezető út elzárult, Északra Ázsia irányából, mivel a Kárpát medencét kivéve, Közép és Nyugat Európát legalább harminc méteres jégtakaró borította. Ezekben az eljegesedési időszakokban Ázsiát és Kelet Európát csak Északon borította jégtakaró, de ez esetenként elérhette a 3000 méteres vastagságot. A melegben történő kitágulás, a hidegben a medencébe történő visszaáramlás úgy biztosította a földnek az értelmes embert mind a szív az emberi testek a vért. A föd szíve az emberiség emlékezete szerint a Kárpát medence ez a dobogás látta el friss erővel az emberiséget.
A jégkorszakok idején, a
jegesedés határán Ázsiában és Kelet Európában a jéghegyekből táplálkozó bővizű gleccserek buja élővilágot alakítottak ki. A jéghatár egyes kutatók szerint Moszkva magasságában húzódott.
A jegesedési periódusok változása során ez a határ is állandóan mozgott. Ebben a változó korban a mamutokat, és egyéb nagytestű állatokat, ragadozókat mind például a kardfogú tigris kellett az embernek kijátszani, velük együtt élni. A ragadozók kivételével ez a világ felért a paradicsommal, de a kemény küzdelem harcossá nevelteaz itt élőket. A Kárpát medencéből származó népek adták a birodalom kézműveseit, tudósait, a magyarok képviselték az első Ujgur birodalom Összetartó erejét, ez a nép volt a tudomány, a fejlődés képviselője. A magyarok irányították Ujgur társadalmát. Az Ujgurok másik származási csoportja a Csendes óceánban akkoriban még meglévő elsüllyedt földrész MU földről állandóan bevándorló Árja népekből alakult ki. Ez volt a másik jelentős a magyaroknál nagyobb népcsoport.
Az Ujgur birodalom fennállásának teljes időszakában láncszerűen kiépített település hálózattal rendelkeztek a csendes óceántól, egészen Közép Európáig, a Kárpát medencéig. A megoldásokat mindig ennek a láncnak a végéről várták. A területen élők egymással szemben, és együtt folyamatosan vándoroltak, keveredtek. Az egymás mellett élésből alakultak ki az Ujgurok.
A pleisztocén időszakban a mai Ázsia területe a mérsékelt égövig eljegesedett. A jég vastagsága az északi területeken egy jéghegy esetében meghaladhatta a három kilométer vastagságot. Ez a hiányzó vízmennyiség az óceánok szintjét az egész földön legalább száz méterrel lejjebb vitte. Egyes beltengerek szintje még ennél lejjebb több száz métert is süllyedhetett.
A birodalomban egyszemélyes irányítás nem létezett. A hatalmat gyakoroló magyarok szava volt a törvény. (Ez annyira nem kitaláció, hogy csak el kell olvasni a mai Oroszországban élő Kínai elnyomás alól felszabadulni vágyó, felszabadító Ujgur közösségek történelmi web lapjait, és látszik, a történelmi tudásban kialakult korai kőkorszaki magyaroktól való félelem, rettegés, a jelenlegi elnyomott helyzetükből való megoldás elvárása.) Ahol ma a Góbi sivatag van ott fejlődött ki a birodalmi központi város Uighurs. Ez a város a Bajkál tó déli oldalán volt. A mai sivatag a gleccserekből táplálkozó folyókkal egy jól öntözött termékeny síkság volt. A Keleti népek legendáiban egészen a Csendes óceántól a Himalájáig, a Kárpátokig, kövezett útrendszerre felfűzött települések voltak kialakítva. Termékeny megművelt földek, mezők, erdők, tavak és ezeket szőtte át a kövezett út. Szerencsére nem kell mindenben a legendára támaszkodni, Ujgur történelmével kapcsolatban. Az egyik tibeti kolostorban fennmaradt néhány „nakalskih” dokumentum, amely 70 000 évre! visszamenően leírja a birodalom fénykorát. Pár idézet gépi fordítással: “Hetven ezer évvel ezelőtt hozták a fény az ujgur főváros a listák szent ősi otthont a szentírások ihletett.”
Ez a legendás történet azt állítja, hogy Ujgur ősi otthona valahol a Sárga tenger partján jött létre. Innét jutottak el egy lapos területre a mai Góbi sivatagba, ezek az emberek MU földjéről jöttek hajókkal. Aztán a katasztrófák után a maradék Ujgurok különböző utakon visszatértek közép Európába, a Kárpát medencébe.
A legendák szerint ennek a birodalomnak az irányító városát majd 10 000 év fennállása után egy mágneses vihar okozta katasztrófa pusztította el. Miután a birodalom egy központi épület által okozott Mágneses viharban, katasztrófában elpusztult a maradék népek, és utódaik visszaköltöztek Mag-áriába. Ez a tragédia a Pleisztocén korban történt. Az ujgurok magukkal hozták Európába a köréjük sereglett kiszolgáló és határ népeket. A tercier időszakban azok, menekültek el az Ujgur területekről, akik túlélték a mágneses hegyek kialakulása, közben létrejött, katasztrófákat. Ezek a szlávok, germánok, kelták, írek, bretonok és a baszkok. Ezek a népek mind rendelkeznek Ujgur ilyen módon magyar gyökérrel.
Még nem tudtam megállapítani, azt, hogy miért nevezik, vagy azonosítják a mai Ujgurok a katasztrófa után elköltöző népek között magyarokat az Angolok ősekén. Ezt több helyen is leírják. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a mai Góbi sivatag területén több Ujgur város romja található, a homok alatt. A kínai írásos források melyek errre az időszakra vonatkoznak, az Ujgur embert „tejfehér” bőrű csillogó személyiségnek tartják. A leírások szerint az Ujgur kék szemű és szőke, de a vezető rétegek fehér bőrű sötét hajú sötét szemű emberek voltak. De tulajdonképpen mi okozta az első Ujgur birodalom, a csodálatos főváros pusztulását? Mi az oka annak, hogy a gazdag termőföldek góbi sivataggá változtak? A felfedezett legrégebbi Tibeti kolostorban található leírásokból kapunk erre választ. „ Uighurst a fővárost, annak minden lakósát árvíz pusztította el. Ezzel a pusztítással, ami kiterjedt a birodalom keleti felére megszűnt az Ujgurok befolyása.” A Kelet Ázsiai területek Önálló életre keltek. Ezt az ősi bizonyítékot több geológiai jelenség is támogatja. Az elpusztult Ujgur városok, a tetőtől a pincéig, olyan geológiai rétegben vannak, ami a víz üledéke, sziklák, kavics, homok, folyami homok. A világ tudósai elismerik, hogy ez a réteg egy nagy árvíz üledéke. Kétségtelen, hogy ez a szökőár ez a kataklizma volt a bibliában is leírt Özönvíz.
Ujgur, városait Angol és Orosz tudósok már a XIX. században feltárták, az Özönvíz egész Eurázsiát letarolta. A lerakódásokból megállapítható, hogy az utolsó legnagyobb lerakódást képező árhullám délről északra haladt. Erre egész Eurázsiában vannak geológiai bizonyítékok.
Egyesek szerint az Északra áramló árhullám fő iránya a Léna folyó völgye volt. Északon a Léna folyó torkolatában a Lyakov sziget csoport található. Az egyik ilyen szigeten található a csontok, mamut agyarak, a világon, egy helyen legnagyobb mennyiségben található állatok és emberek maradványai. Ezért hívják ezt a helyet, a Mongol síkság és Szibéria utolsó nyughelyének. Ez az utolsó lerakódás nem hozott magával jeget, ez megállapítható. Orosz és Kínai geológusok, valamint a fennmaradt írásos bizonyítékai alapján, az Első Ujgur Birodalom beleértve a tudást, a kialakult központokat, a jégkorszak alatt bekövetkezett szökőárral, megsemmisült. Ami megmaradt az a birodalom nyugati, és délnyugati része, valamint a Kárpát medencei központ, és Kína területének egy magasabban fekvő része. A Nagy hegyek közép Ázsiában Ujgur földön minden irányában előfordultak ezekben az időkben. Az özönvíz idejének meghatározása pontosan nehezen határozható meg. A Birodalom területén kialakult nagy hegyeket, szó szerint letépte a földről, újak keletkeztek, Ázsia átrendeződött. Ez a kataklizma, földrengésekkel, a vulkanikus tevékenység fokozásával, lávafolyamokkal biztosította a teljes megsemmisülést. Nem lehet megmondani hány ember élte túl a kataklizmát, az biztos, hogy kevesen. A birodalom délnyugati határa a Kárpát medence és Kína területe.
A meglévő feljegyzések nem tartalmaznak olyan adatokat, ami a kataklizma pontos idejét határozná meg. Ez a pusztítás teremtette meg a Góbi sivatagot, föld alatti folyókat hozott létre. A sivatag alatt pár métertől hetven méterig egészen biztosan található víz. Ez a történet, vagy legenda eljutott egy változatban az 1800-as években Közép Európába, Magyarországra a neve Ujgur nyelven Ayurvéda, angolul “The Book of Manu” Ezek a történetek, ha nem is az én megközelítésemmel, de ezt írják le. Többszöri és folyamatos Közép európai kiáramlások biztosították Ujgur lakóságát, az ott élőket tanították, képezték. Ők voltak a vezető rétege az Első Ujgur Birodalomnak. Ez a lüktetés biztosította tíz ezer éven át a természeti katasztrófáig a birodalom fennmaradását. A katasztrófák, túlélői akik tehették visszavonultak a Kárpát medence védelmébe.
