A világ teremtése mindösszesen egyetlen mozzanat volt, nevezetesen amikor a földi halandó számára kifürkészhetetlen Isteni akarat kiáramlott és pólusokra osztotta a semmit. Létrehozva ezzel a végtelen semmit és a végtelen mindenséget. Mindennek letükröződött aspektusait nevezhetjük maszkulin-feminím, pozitív-negatív, akár yin-jang kettősségnek. Ezen kettősségek egy univerzális törvényt megtestesítő modell, (mit az idevonatkozó irodalom életfa néven ismer), egészséges egyensúly esetén a hatás-ellenhatás elve szerint hoznak létre új és újabb minőségeket. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez hasonlítható minden maszkulin kiáramló energiának formát adó, egyben azt feminim módon befogadó gépi berendezés működéséhez. Még érthetőbben, a kiáradó maszkulin erőt képviselő benzin és az annak formát, tartalmat adó henger-dugattyú alkotta szerkezet egyensúlyban létrehoznak egy új minőséget. Ugyanez a maszkulin erő formát ölthet molotov koktél képében is. Hogy mi lesz belőle, azt a szabad akarat dönti el, ami a már említett kettősség első letükröződése által létrehozott új minőség "ellopásának" eredménye. Nevezetesen a Hochma (ész) és a passzív befogadó Bina (megértés) által létrehozott Dat (tudás). Az is a szabad akarat választása, hogy ezt ajándéknak tekintjük-e, hisz ilyen léptékű emberi elme által felfoghatatlan univerzális törvényszerűségek kapcsán botorság véletlen beavatkozási lehetőségről beszélni, vagy ragaszkodunk választási lehetőségünk önként és dalolva módon való feladásához, azaz elfogadjuk a dogmák által sulykolt eredendő bűnként való megélését, mintegy saját döntést átengedve egy diktatórikus szervezetnek. Az információáramlás felgyorsulásának eredményeit is lehet ismeretek szerzésére használni, vagy a dogmákhoz való görcsös ragaszkodásunk igazolására, alátámasztására. Nem kis felelősség a tudás alapú békés, mert egyensúlyban van és ezáltal toleráns, új és újabb értékes minőségeket létrehozó társadalom és a dogmákhoz ragaszkodás általi örökös siránkozás, bűnbakkeresés közötti választás. Talán nem felelősség kérdése, inkább a könnyebb-nehezebb kettősségé?
