Egyszerűen nincs már kedvem blogokat és hírfolyamokat olvasni. Bárhová nyitok be, mindenhol egyetlen témaként szerepel a Köztársasági Elnök doktoriját vizsgáló bizottság nyilatkozata, illetve a vele kapcsolatos baloldali liberális reakciók. Tényleg ekkora ügy ez?

Anno megírtam a magam véleményét Pali bátyánk disszertációjával kapcsolatban. Nem is gondolom, hogy volna több a témában. Miután életem nagyobb részét egyetemeken töltöttem, van némi fogalmam a felsőfokú végzettség, illetve a tudományos fokozat megszerzésének rejtelmeiről. Schmitt Pál ebben a tekintetben egyáltalán nem fehér holló, sokkal inkább szapora szürke egérke.

Viszont az, ahogyan a baloldal reagál az ügyre, valami eszméletlen. Akkora jajveszékelésbe kezdtek, mintha legalábbis egy üstökös készülne telibe találni Magyarországot, s a világvége segglyukába lennénk kénytelenek belenézni. Több pátosz van ezekben a sirámokban, mint Kölcsey Himnuszában. Szinte magam előtt látom könnyáztatta arcukat, kusza üstöküket, amint térdre hullva könyörgőn fordulnak az ő Istenük földi helytartója, Göncz Árpád, „mindannyiunk” Köztársasági Elnöke felé. „Árpi bácsi, már csak Te menthetsz meg minket!” – kántálják zokogva ezek a semmirekellő férgek. 

Na, persze, Göncz Árpád, mint mindannyiunk köztársasági elnöke! Hogy oda ne rohanjak, meg vissza! Ő lenne egy nem megosztó személyiség? Ez most komoly? – Lófaszt, mama! Göncz Árpád a leghatározottabban nem volt mindannyiunk köztársasági elnöke. Annyira húzott balra, hogy meg kellett támasztani egy szőlőkaróval, nehogy eldőljön. Neki köszönhetjük többek között, hogy a tisztség, mármint a köztársasági elnöki, sosem tudott kellő társadalmi támogatást kapni, és megmaradt egy nagy giccses semminek. Köszi, Árpikám! – No, nem ezt, hanem a fordításaidat. Abban nagy voltál, azért érdemes emlékezni rád. A többit viszont jobb, ha elfelejtjük, neked is jobb.

Schmitt Pál ebből a sorból, a giccses gagyik sorából sem lóg ki. Akkor sem, ha tényleg ő a leghitványabb mind közül. Viszont legalább nem zavar sok vizet. Amit a baloldal minduntalan a szemére vet, mások meg úgy vannak vele, hogy jobb is így. Ja, hát hogyne, Göncz papa bezzeg milyen karakán volt, mer’ ő még Horn Gyufának is ellent mert mondani. Karakán a faszom, kedves baloldali honfitársaim! Göncz egyszerűen a modern bolsevista eszmék szószólója és élharcosa volt, s mint ilyen, a legképtelenebb pofátlanságra is kapható volt, hogy gyilkos eszmeiségének teret nyerjen. Göncz Árpádnak köszönhetjük az SZDSZ érát, és mi, magyarok tudjuk, hogy mit jelentett ez.

No, de amilyen kevés vizet zavar közjogi méltóságként a mi Palikánk, olyan cunamit gerjeszt magánemberként. Szerencsétlen flótás, tulajdonképpen sikerrel végig seggnyalta az egész életét, és most, amikor elérte az ő kvalitásaival a lehetetlent, kezdi ki az ellen. Minden gazemberséget megúszott, és ez a pitiáner semmiség, a mindenki által alkalmazott eljárás okoz most neki fejfájást. Szálka a köröm alatt a javából!

Engem nem érdekel Schmitt Pál és az ő doktorija, az egész ügy egy nagy túró. Sokkal inkább horgad fel bennem az indulat a magukat magyar baloldaliként aposztrofálók ellen. Ez a sok fejhangon óbégató büdösbogár, na ezek kiverik nálam rendesen a biztosítékot. Hol voltak ezek, amikor kiderült, hogy Gyurcsány fantomcégekkel vásárolta fel az állami ingatlanvagyon egy jelentős részét? Hol voltak, amikor az elvileg Fideszes ügyészség nemes egyszerűséggel közölte, az ügy elévült? – Hogy micsoda, elévült? Fiktív jogi személy fiktív adásvételi szerződést tud csak kötni, amely semmis, tehát nem keletkeztethet tulajdonjogot, ergo az összes így vásárolt egykori állami ingatlant vissza kellene származtatnia ennek a bolsevisták félistenének. Ez bezzeg nem verte ki a biztosítékot a „magyar baloldal”-nál. Annak ellenére nem, hogy az államot milliárdos kár érte, s ráadásul a mocskos tolvaj még pofátlanul a „mi adóforintjainkból” bérelte vissza sajátmagától. A „mi adóforintjaink’ – ugye, ismerős ez a bolsevista szlogen? 

Baloldali honfitársaink akkor sem döbbentek meg, amikor ugyancsak Gyurcsány rendőrterrort vezetett be, és a demokráciát felfüggesztve mészárolta a magyart, ahol érte. A baloldali emberek nemhogy nem háborodtak fel ezen, de még biztatták is a hibbant diktátort, hogy még több embert veressen nyomorékká. Ilyenek a baloldali emberek, ilyen semmirekellő, aljas férgek. És ezek a mi tiszta levegőnket szívják, a mi kenyerünket eszik, a mi vizünket isszák. Ezek, ezek a nem is emberek, mint inkább hitvány csúszómászók.

S közben megint csak „ezek” nem értik, a magyarok miért állnak egy olyan autokrata nyikhaj mögé, mint Orbán. Persze, ez csupán színlelt értetlenkedés, mert a színleléshez, maskarázáshoz nagyon értenek. Mégis, mivel soraikban szép számmal akad orbitális félhülye vidéki tahó is, mondjuk ki hangosan: Azért állunk sokan keserű szájízzel a faszkalap Orbán mögé, mert a baloldal neobolsevik morális nihilje, elfajzott értékrendje nekünk nem pálya. Számunkra elfogadhatóbb Orbán hagymázas kereszténykedő polgári pönálérendszere, mint az emberi faj elpusztítására törekvő bolsevista eszmerendszer, amely például az e posztban is kifejtettekhez hasonlatos aránytalanságokkal sokkol rendszeresen.