Úgy másfél hete olvastam az NSO-n, hogy Hosszú Katinka és Shane Tusup házassága válságban van. Először el sem akartam olvasni a kommenteket, mert rühellem azt a primitív gyalázkodást, amit úszónőnkkel kapcsolatban mindig tapasztalok a véleményt formálók részéről. Azonban azt reméltem, talán a kommentek között friss információra lelek, így végigszenvedtem.  S hány újabb hírt és pocskondiázó hozzászólást már azóta!

Okosabb nem lettem a helyzetet illetően, csak dühösebb. Ennyi kretént! Próbáltam is elengedni a témát, de egy Reflexman nevű blogger írása végképp kiakasztott. Rá kellett jönnöm, hogy Magyarországon a profizmussal kapcsolatban borzalmas tévhitek terjednek, s mint az már lenni szokott a dezinformáció és a valóság találkozásakor, jön a bumm.

Immanuel Kant, német filozófus a Breviárium bevezetőjében a következőt mondja:

„Tudom, hogy sokan vannak, akik a filozófiát a felsőbb mennyiségtannal összehasonlítva igen könnyűnek találják. De ezek mindent filozófiának neveznek, ami azon könyvekben áll, melyeknek ez a czímük. A különbség az eredményben mutatkozik.”

Mi a profizmussal vagyunk így. Aki nem dolgozik, hanem csak sportol, arra azonnal rámondják, hogy profi. S az eredmény? – Az nem számít! Jól meg is írta a mi bloggerünk, hogy „Önmagában az éremtenger (ami természetesen hatalmas teljesítmény) nem jogosít fel ilyen "menetelésre", ilyen elismerésre…”

Menetelés alatt azt érti, hogy egy felröppent kósza hír szerint Katinkáról nevezik el a csillebérci úttörőtábor helyén épülő úszóakadémiát. Sőt, állítólag ő maga (és férje?) fogja működtetni. (Bár igaz lenne!) A kormány mindenesetre peren kívül megegyezett a területet einstandoló szocialista politikussal, Rácz Péterrel, az úttörőszövetség egykori elnökével.

Mielőtt belemennék Hosszú Katinkáék személyiségének külön-külön és együttes vizsgálatába, ejtenék pár szót arról, hogy ki mit érdemelne az eredményei alapján.

Az én személyes sportoló idolom Egerszegi Krisztina. Róla csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Amikor legalább tíz éve nem úszott, Güttler Karcsi azt mondta róla, - és én ezzel egyetértek – „ha Egérke most lejönne és úszna egy-két hónapot, megverné a mostani menőket”. Istenadta tehetség volt, akit rábíztak egy narcisztikus hajlamú vadbaromra (Kiss László), aki verte és más módokon alázta, melynek következtében huszonkét évesen, 1996-ban visszavonult.

Csak, hogy mindenki jól lássa: Hosszú Katinka 27 évesen ért fel a csúcsra, Egérke pedig ennyi idősen már öt éve nem úszott. Olyannyira nem, hogy tíz évig (!!!) uszoda közelébe sem ment. Egyetlen sporttársával sem tartotta a kapcsolatot, senkivel nem beszélt többé. S a most őt ajnározók fel sem teszik a kérdést, „miért?”. Nos, miért? Miért történt mindez így?

Mit kellett megélnie, hogy huszonkét évesen teljesen elforduljon a sporttól? Én nem hiszem, hogy a pofonok, amit olimpiai bajnokként kapott Kisstől, elegendőek lettek volna. Persze, az okosok most azzal jönnek, hogy de az utóbbi időben milyen jó volt a viszonyuk. Nem volt az. Engem az érdekelne, hogy ki és mivel vette rá Egérkét, hogy ezzel a latorral egyáltalán szóba álljon.

Nos, válaszokat aligha kapunk. Krisztina királynő sosem volt a szavak embere. Annyit azért lehet tudni, hogy úszóakadémiához nem adja a nevét. Akkor meg ki más, ha nem Katinka? Tudom, Darnyi Tamás. Én őt „ismerem” személyesen is. Egy helyre jártunk bulizni. Néha még váltottunk is pár szót. Nem egy példakép típus, noha fantasztikusan nagy tehetségű versenyző volt. Ám, ha ő sem, akkor ki? Reflexman állítólag tucatjával tudná sorolni a neveket, akik nagyobb úszók, mint Katinka.

Persze, nem lehet tudni, nem kalandozott-e el más sportok felé is gondolatban, mert az írása inkább csak a fogalmatlan irigy proli epeömlése. Szóval, úszás. Ki alkalmas ma profin felépíteni egy úszóakadémiát?

S akkor eljött az idő, hogy beszéljünk kicsit Katinkáról is!

Ennek a lánynak annyi lelkiereje van, mint nagyon keveseknek. Ez annyira dacossá válik, ha őt leírják, hogy elképesztő. Gyerekként a nagyapjának adott egy fricskát, amikor az eltiltotta valami kis iskolai bulitól, féltvén, hogy a sport rovására megy. Rögtön úszott egy egyéni csúcsot. Nesze neked, nagyapa!

Aztán jöttek a kudarcok. Gyárfás 2008-ban Peking után azt mondta neki, hogy vonuljon vissza. Tizenkilenc éves volt ekkor. Ezzel mondjuk lekörözte volna Egérkét. Helyette elment az USA-ba és a 2009-es római (szuperdresszes) világbajnokságon már világbajnokként tért vissza. Majd 2012-ben Dave Salo, az amerikai edzője azt mondta neki, ne induljon az olimpián. Nem is készítette fel. Az eredmény ismert.

Ám ezt követően megszületett az Iron Lady. Egy nem Istenadta tehetség, egy szorgalmas iparos felért a csúcsra, mert képes volt átmenni a metamorfózison, ami őt igazi profivá tette. És ma már minden mozdulatán látszik, hogy mivel van dolgunk. Ő A BAJNOK. Így, csupa nagybetűvel. Nincs hozzáfogható akaraterejű sportoló. Vannak elképesztő, kivételes tehetségek, de nincs egy „melós” sem, akiből félisten lett.       

És ez bassza a csőrét a sok irigy prolinak. Proli alatt nem a pénzben, hanem értelemben szűkölködő, társadalmi biomassza részét képező egyedeket értem, akik képességbeli hiányosságaik miatt marginalizálódtak. Szóval, ez a bajuk vele, hogy tulajdonképpen közülük való, egy igazi vesztes, egy szerény tehetséggel megáldott ember. Hogy mer az ilyen mégis valakivé válni?

„A győztesek azok a vesztesek, akik nem adták fel.” – Ezt először egy amerikai futballistától hallottam. Szégyen, de már nem emlékszem, kitől. Talán Manningtől, de ez nem biztos. Mindenesetre nagyon igaz a mi Katinkánkra.

Nemrég olvastam egy Szávai Ágnes, volt "profi" teniszezőnkkel készült interjút. (de minek?) Elpanaszolta, hogy az egyik férfi top teniszező, akiről mindenki azt gondolja, milyen kedves ember, a valóságban nem is az. Meglepett a nyilatkozata. Mégis mi a baja vele? - Nem áll le jópofizni, mert még el kell engednie mentálisan versenyt, az edzést, stb? S ha nem bájolog, akkor már bunkó? Hogyan adja át ez a nő a profi viselkedésmintát a tanítványainak? Megmondom: sehogy. Azt sem tudja, mit jelent profinak lenni.

Aki egyetlen tevékenységre fókuszál, arra teszi fel az életét, az úgy viselkedik, mint egy autista: nem vesz tudomást másokról, a külvilágról, nem kér tanácsokat, mert saját gondolatainak rendszerezése leköti minden pillanatát. Aki minden szabadidejét kávéskanállal osztja be, az nem áll le jópofizni, az nem udvariaskodik, nem kellemeskedik. Minden pillanatban minden idegszála, minden egyes izomrostja megfeszül, mint egy felajzott íj. Aki nem sportolt, az nem értheti, aki sportolt és nem érti, az nagyobb baj.

Ez Katinka. Egy nem bájolgó, egy minden mozdulatát automataként kiszámító, az intimszféráját messzire kiterjesztő személy. S ezt a személyt, személyiséget őrzi pitbullként férje és edzője, Shane Tusup. Amikor ezredmásodpercek döntenek arról, hogy mennyit ért a lap, amire az összes téted feltetted, nem örülsz, ha megzavarnak a koncentrációdban. Így eshetett meg, hogy Shane elhajtotta a medence mellől a bájologni érkező Kovács Ági olimpiai bajnokunkat.

Egyértelmű, hogy Ági hibázott, mégis mindenki azon háborodott fel, hogy Tusup üvöltött. Hát ennyire nem értik nálunk, mi a profizmus.

Turi György, neves úszóedző tavaly azt mondta, őt nem érdeklik a modern módszerek, ő marad a 30 éve működőnél. Elhagyták az úszói is és az eredmények is. Troglodita. Na, ennek a Turinak (és az erőszaki Lacinak) a haverja, az alkoholista Törös Károly, szintén úszóedző meg elkezdett tanácsokat osztogatni, feltételezem, nem volt éppen szomjas. Hát, a pitbull neki is leugatta a fejét. Mégis mit várt?

Gyerekek, a jópofizás a fitnesztermekbe való, ahová a legtöbben csak alibiből járnak. A gyakorlatok közben a telefont nyomkodják, vagy sztoriznak. Ott lehet egymásnak különböző témában tanácsokat adni. A profi sport nem így működik. A profi az, amit Katinka és a férje csinálnak. Nem kell, hogy szimpatikusak legyenek, nem cukiskodó versenyen indulnak.

Láttátok, hogyan ölelte meg Katinka Verrasztó Evelint legutóbb a rövidpályás EB-n? Akinek kétsége van afelől, hogy ez a kislány méltán van ott, ahol, az nézze meg ezt a felvételt.

Igen, Hosszú Katinka egy példakép. Ne mitikus figurákat, istenáldotta tehetségeket, kivételes zseniket állítsatok példaképnek a gyermekeitek, a jövő generációja elé, mert azt sosem fogják elérni és csak csalódás lesz az osztályrészük, ha nem maguk is géniuszok. Ám Hosszú Katinkát oda lehet állítani, mint példaképet, mert ő megmutatta, hogy átlagember is képes véghezvinni emberfelettit.