A baloldali összefogás Orbán despotizmusára vonatkozó legújabb bizonyítékát kétségbeesetten ordítja bele a végtelen szimpátiauniverzumba. Abban bíznak, hogy nyáladzó pofájukból szertefröccsenő nyáluk megtapad itt-ott a választói akarat aszteroidáin, és ezekből jelentős harcállásokat építhetnek ki a 2014-es választások előtt.
A fáradhatatlan, de legfőképpen független médiamunkások nagy segítségére vannak ebben az ellenzéknek. Hogy mitől függetlenek? – természetesen attól, hogy kormányoktól függetlenül évtizedek óta Orbánt szapulják. Ezek a felsőfokon szakmaiak és függetlenek a nyolc év szocialista-liberális rezsim idején is világosan megmondták, hogy mindenért Orbán a felelős, mert akadályozza a kormány munkáját. Hogy kell ezt elképzelni? – Mint egy jó partizános vagy gerillás-kommandós filmet. Persze, hollywoodi stílusban: Orbán fekete Bagarollal bekent képpel, fejpánttal összefogott, vállra omló hajjal, irdatlan nagy haleffal a kezében lopakodik a Kossuth tér bokraiban. Szinte látom magam előtt. S ha valaki nem értette meg, noha mindezt a végletekig szájbarágós spotokban tálalták, az mindjárt genetikailag alattvaló, moslékzabáló lett. Mucsai, bőgatyás birkapásztor, Európától távolodó, fél-ázsiai szittya-reprint. Úgy, úgy, abból is csak másolat!
A független és szakértő médiamunkások, mint apró, fénylő lámpások a klerikálfasizmus kozmoszának sötétségében, úgy mutatják nekünk a helyes utat, amely visszavezet a szociálliberális Kánaán galaxisába. S hogy milyen messze vagyunk ettől a paradicsomi világtól, azt a Patás Orbán, a Sötétség Fejedelmének lánya esküvője kapcsán kigyúló fények távolsága, a baloldali összefogás szívbemarkoló segélykiáltásának távolról hallatszó hangja jelzi. Orbán Ráhel, mint lakmuszpapír méri a kórság terjedését.
Legutóbb, szintén az esküvő kapcsán, letolvajozták a lányt. Előtte e rothadást hozó lények egy kompániája az esküvő helyszínét okádták tele jelenlétük bűzös nyálkájával. Én még jól emlékszem, hogy fajtájuk domináns egyedének ivadéka orzott el emberi tulajdont. Majd ugyanez a szörnyszülött jutott csalás útján emberi tudásról kiállított tanúsítványhoz. A nemző egyed pedig már arra sem vette a fáradságot, hogy megszerezzen emberi tudást tanúsító okiratot, hát hazudott magának. Nem is egyet, mindjárt kettőt. Szóval, jól emlékszem ezekre, ahogy arra is, hogy a domináns egyed ivadékát az emberi közösség médiája nem állította pellengérre. Azt hiszem, súlyos hiba volt. Fel kellett volna koncolni. S nem csupán képletesen gondolom, bár tudom, az emberi faj, azon belül is a magyar ember képtelen az önvédelemre.
Kétségtelen tény tehát, hogy a magyar történelemben embernek esküvőjét nem tették még úgy tönkre, mint Orbán Ráhelét. Bizony, a klerikális diktatúrában ilyet is szabad, a legalávalóbb módon szabotálni egy ember boldog pillanatokhoz való elidegeníthetetlen jogának gyakorlását. Már alig várom, hogy a leány áldott állapotba kerüljön, és házasságuk gyümölcsét világra hozza. Bizonyára megtudjuk majd a független médiumoktól, hogy az apja államkasszából lopott pénzzel kente meg az orvosokat, hogy a Honvéd Kórház és környékét lezárva világra segítsék unokáját, a pokol legújabb szülöttjét. Szerintem én most finoman fogalmazok, mert ennél fényévekkel alpáribb mondatokat olvashatunk majd. Rendelkezem némi képzelőerővel, de ezeknek az emberformát öltött förtelmes entitásoknak a lelkivilágát felidézni képtelen vagyok.
Mert mik ezek a humánimágót felöltött galaktikus idegenek? – Két dolog biztos, nem magyarok, és nem emberek. Leginkább intelligens vírusokként tudnám őket meghatározni, amelyek az emberi lélek gonoszságát véve táplálékul fejlődnek és szaporodnak. Ám nem csupán fejlődnek és szaporodnak, de megfertőzik az emberi közösségeket, olyan mutációt okozva, amely után az emberi test csupán egy külső váz marad. Mindazok, akiket megfertőztek, eggyé válnak azok közül, s többé nem részei közös eredetünknek, legvégső soron az emberi kultúrának.
Sajnos az emberi faj régen elveszítette a fajfenntartási ösztön diktálta önvédelmi reakciók képességét. Annyit lát csak, hogy „jaj, hát ez is ember”. Kizárólag a külső alapján határozza meg a belső, tartalmi lényeget. Ezek az élősködők pedig éppen az embernek e gyengeségét használják ki mételyezésre, elterjedésre.
S hogy miként állíthatnánk meg fajunk pusztulását? – Harcolnunk kell minden emberi eszközzel, amit még meghagytak nekünk, és minden körülmények között embernek kell maradnunk. Nem csupán kívül, de belülről is. Szükséges megőriznünk fajunk lényegét, a teremtőnk által kijelölt úton járva.
