Történt pedig egyszer, hogy Jehova egy felfegyverzett angyalt küldött Bálám akadályozására, ki szamarán Moáb királya, Bálák kérésére ment volna megátkozni a zsidókat, hogy azok ne tudják birtokba venni Kánaán földjét. Bálám okos ember volt, ám az Úr angyalát ő sem láthatta. Nem úgy a szamár, amelyen utazott. Midőn a szamár, - látva a fegyveres angyalt – próbált kitérni útjából, s mikor az nem sikerült, egyszerűen az útra feküdt, Bálám azt gondolta, az oktalan állat tán megkergült. Szidta a szegény párát, az meg kérdőre vonta érte. Jevoha előbb úgy intézte, hogy bálám megértse a szamár szavait, majd meg a hosszú karddal felfegyverzett angyalt is engedte meglátnia.

A történet vége az lett, hogy Bálám ahelyett, hogy megátkozta volna a zsidókat, mint szerette volna eredetileg, az Úr akaratából háromszor is megáldotta azokat.

Na, hát az önkormányzati választások eredményének megismerése után a Fidesz pont olyan meglepetten állt ki, mint a szerencsétlen Bálám, akinek előbb szembesülnie kellett azzal, hogy a szamara is okosabb nála, majd meg az Úr haragját megtestesítő angyallal is számolni volt kénytelen.

Kétségkívül nehéz éjszakája lehetett a kormányzó pártkoalíciónak, különösképpen Orbán Viktornak. Bevallom, magam is nehezen tértem nyugovóra, kérdések tucatjai kavarogtak a fejemben. Próbáltam magyarázatot találni arra, ami történt. Talán nem tűnik üres nagyképűségnek, de én – szemben a kormánypárt szakértőnyaloncaival – találtam is válaszokat.

A köztévén követtem az eseményeket. Amikor kezdett körvonalazódni, hogy a Fidesz egy jókora gyomrost kap, Mráz Ágoston Sámuel Szagértő Urr kijelentette, mindenért Borkai Zsolt, Győr város polgármestere a felelős. (Ezt másnap a másik hitvány nyalonc, Deák Dániel újra felmondta a tévében) S hogy ne csak szakértők mondjanak égbekiáltó ostobaságot, gyorsan megszólalt Kósa Lajos is, aki a Magyarországra (Budapestre) beköltözött 90 ezer külföldit okolta a vereségért.

Túl azon, hogy a baloldaliságot az emberben lakozó alávalóságnak és primitív ostobaságnak tartom, a leginkább visszataszítónak azt találom a baloldali emberekben, hogy képtelenek a logikus gondolkodásra, hogy a kauzalitást merev derékkal és pengeszájjal elutasítják, ezért organikusan alkalmatlanok helyesen értelmezni bármiféle helyzetet, többnyire a sajátjukat.

Most ugyanezt a zsigeri tudatlanságot látom megnyilvánulni a Fidesz részéről. Ami pusztán azért zavar, mert rájuk szavaztam. Tettem ez azért, mert mindezidáig a kormányerők előrelátóan képesek voltak a helyes irányba terelni a társadalmi mozgásokat. Az önkormányzati választások ilyetén alakulására viszont láthatóan nem voltak felkészülve.

Mert, miközben házi zsurnalisztái korholták a baloldali médiamunkásokat azok politikacsináló attitűdje miatt, nem vették észre, hogy ők pontosan ugyanannyira elfogultak saját világnézetük irányában, és pontosan olyan erőszakosan sulykolják a vélt igazukat, a jobboldali valóságot az arra fogékonyak agyába.

Jól emlékszem, Gajdics Ottó hogyan förmedt rá Závecz Tiborra a HírTv műsorában, amikor utóbbi arról beszélt egy héttel a választások előtt, hogy Tarlós és Karácsony fej-fej mellett haladnak. S mit ad Isten, éppen az a Mráz Ágoston Sámuel ült mellette, aki tegnap éjszaka csak makogni tudott, értelmes gondolatok hiányában.

Mi, a nem baloldaliak és jobboldaliak biztosra vettük Tarlós István sikerét. Soha nem lesz még egy olyan jó polgármestere a fővárosnak, mint ő volt. Tévedtünk. Elhittük a saját oldalunk politikacsináló médiumainak a sok süket benyali dumáját. Ahogy elhitte Orbán is, kinek a szirénhangok szóltak leginkább.

Most kell tökön rúgni a Nézőpont Intézet agyonajnározott munkatársait! Nem kitömni őket állami megbízásokkal, nem. Szépen számon kell kérni őket, hogy honnan szedték az adataikat, amelyek a valóság közelében sem jártak.

Mert voltak előjelek. Már az EP-választások is jelezték több budapesti kerület ingatag helyzetét. A szamár már akkor keresztbe feküdt az úton, de egy Bálám sem akarta látni. Mráz maga is megjegyezte az este folyamán, hogy az I. kerületről biztosan tudni lehetett, hogy zűrös lesz. Tett ellene bárki is?

Az a helyzet, hogy Magyarországon eredményekkel nem lehet kampányolni. Az épülés, fejlesztés mindig útlezárásokkal, kilométeres sorokkal, idegesítő várakozással jár. Az ilyesmit a magyarok nehezen viselik. S ha ehhez hozzávesszük az egyre jobban fertőző „irigy proli” vírust, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy elkészülő 5-ös, 6-os és 7-es metró sem eredményezné, hogy a fejlesztő politikai formáció kap egy vállveregetést. Ó, nem! A magyar annyit látna belőle, hogy akadályozza idegbeteg közlekedésében, és biztosan sok milliárdot lopnak ki belőle, ami pedig őt illetné.

Egyszerűen a magyar proli ilyen. A szockóban övé volt a gyár, most meg hiába ő a világ legokosabb embere, egy csőszerelő az ország leggazdagabbja. Adna Orbán mindent egy külföldinek, - mint a szocik tették – azt is jobban elviselnék. Csak ne egy másik magyaré legyen, mert az biztosan hülyébb nála, aki pedig nagy eszére és emberfeletti szorgalmára tekintettel megérdemelné a luxuskörülményeket.

Mert nincs az a középiskolát végiglógó, munkahelyén lazsáló tróger, aki ne hinné magáról, hogy egyedül ő érdemelné meg a kiváltságokat, ha volna igazság. És ők vannak többen, az életükkel elégedetlen rest emberek, akik önmagukban sosem találnak hibát, ellenben másokban mindig.

A baloldali politikai erők pedig pontosan tudják, hogyan kell manipulálni az irigy prolikat. Akiket mi hitvány semmi embereknek tartunk, akiket nyűgnek gondolunk a hátunkon. S hiába van igazunk, hiába bizonyosság, hogy a plebsz felemelkedése csakis egy erős középosztályon keresztül valósulhat meg, mindig a manipulálható proletariátus nyeri meg a választásokat azoknak az erőknek, akik piedesztálra emelik az ő emberi hitványságukat.

Kijelenthetjük, 2006. emlékezete eddig tartott ki. Ma már többen akarják Gyurcsányt miniszterelnöknek, mint Orbánt. S ez szépen el is mondja, miért vagyunk ilyen jelentéktelen kis ország. Nálunk tízévente újrakezdés van, mert ekkorra ébrednek rá a semmirekellők, hogy az aktuális politikai irányvonal mellett biztosan nem lesznek milliárdosok, mint az járna nekik. Hát váltanak, s az addigi bálványt egy másikra cserélik.

Ezért mondta Platón, hogy a demokrácia valójában oklokrácia, vagyis a csőcselék uralma.

A csőcselék pedig alapvetően nagyobb embertömegeket jelent. Vagyis a közhangulat olyan helyeken nyilvánul meg a maga valójában, ahol napi szinten magasabb létszámú emberi egyedek és csoportok között kommunikáció zajlik. Például kormányhivatalokban, egészségügyi intézményekben, iskolákban, stb.

Úgy vélem, egyes egészségügyi és közigazgatási intézményi átszervezések, bár vélhetően szükségesek voltak, azok lebonyolítása, az érintettek felé való kommunikációja dilettáns volt. Márpedig elég sokan járnak orvoshoz, klinikákba, kórházakba, vagy kormányhivatalokba. Nem véletlenül e két területet említem. A saját tapasztalataimat tudom megosztani ezekkel kapcsolatban.

Ez év július elsejével megszűnt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH, korábbi BÁH). Az engedélyezések (mint tartózkodási engedély például) a kormányhivatalokhoz kerültek, míg az állampolgársági ügyek az Országos idegenrendészeti Főosztályhoz, amely a BM Rendőrség részévé vált. A kormányhivatalokhoz kerülő alkalmazottak fizetése jelentősen csökkent, ezért országos szinten százával mondtak fel. A hivatali nyitvatartási időket is módosítani kellett, annyira nincs ember. A rendőrség égisze alá került munkavállalóknak viszont kötelező volt felszerelniük, vagyis parancsuralmi rendszerbe integrálódni, rendőrré válni, rendfokozattal. Természetesen itt is jelentős volt a felmondás, mert a civilek nem akartak katonásdit játszani.

Ezekben a hivatalokban heti szinten százezrek fordulnak meg. A hivatalnokok mindig az államot jelenítik meg. S az állam azt kommunikálta az ügyfelek felé, hogy gond van, rossz a rendszer. Naponta hallgatom ezeknek az embereknek a jogos sirámait. A rendszer tényleg rossz, a rendszert pedig a kormány hozta létre.

Vagy vegyük a Kútvölgyi úti Semmelweis Egyetemi Klinika esetét! Hónapok óta létbizonytalanságban élnek. Az épületet a János Kórháznak adják, őket pedig a Klinikák tömbbe telepítik a IX. kerületbe. Hogy hová, mikor és hogyan, azt nem tudják. Ezt a létbizonytalanságot kommunikálják az odajáró betegek és kezelésre szorulók felé. A klinika állami intézmény, annak gyengesége az állam gyengeségét sugallja.

Számtalan ilyen helyet hozott létre egy rossz vagy rosszul kommunikált kormányzati szisztéma. Mondjuk Kásler miniszter úr alkalmatlanságáról meg vagyok győződve, ő nem közösségszervező, nem látja a komplex rendszerek működését. A kollégáit pedig nyilvánvalóan rossz beidegződéssel választja. Ugyanez elmondható a közigazgatási intézmények mindennemű átalakításáról is.

S akkor előállnak azzal, hogy a jobboldali emberek erkölcsösebbek, mint a baloldaliak, ezért a jobboldal büntette a kormánypártot egyetlen prominense, Borkai polgármester úr hedonista életmódja miatt, szemben azzal, hogy a baloldali csőcselék meg a sajátjai bűnözését pártolja. Utóbbi ugyan igaz, de az nem, hogy a jobboldal erkölcsösebb lenne. Ilyet állítani a valóság teljes félreértelmezése. Már csak azért is, mert bár a Fidesz szavazóbázisában van a legtöbb középosztálybeli, ott is az alattuk lévő társadalmi réteg a számottevőbb.

Az pedig, ahogyan a baloldali összefogást a jobboldalon tálalták, vérlázító volt. Pont, mint 2006-ban a baloldal csőcselékezése. Úgy becsülte le most a kormányoldal az ő egységüket, mint minket ők akkoriban (persze, most is). Sajnos sehol nem látszott az utóbbi időben, hogy bármiben is különbek lennénk náluk, noha, - nem győzöm hangsúlyozni – a baloldaliság önmagában az emberi hitványság manifesztuma. Az önkormányzati választás a 2002-es eseményeket idézi fel bennem. A Fidesz akkor zárkózott el ennyire mereven az attitűdjén való változtatástól.

Ez a mostani fiaskó arra is rávilágít, hogy az önkormányzati rendszer átalakításra szorul. A központi elosztást, mint a jutalmazás és büntetés eszközét meg kell szüntetni, akár azon az áron is, hogy önkormányzatok mennek csődbe, mert a település lakói alkalmatlan embereket választottak meg. Esélyt kell adni tanulni az ilyen jellegű kudarcokból.

Ne menjünk messzire, Budapest tömegközlekedése eddig is csak a kormány beavatkozása mellett működött. Az egy alkalmatlan rendszer. Olyannyira az, hogy az emberek inkább járnak a drágább autókkal, mint vállalják a napi tortúrát buszon, metrón, villamoson. Teljesen nyilvánvaló, hogy 2020-ban a rendszer összeomlik, mert Karácsony nem Tarlós, rajta a kormány nem fog segíteni. Ne is tegye! Tanulja meg a főváros az önállóságot. És a többi település is!

Az nem működhet örökké, hogy központi költségvetés terhére tartunk fenn alkalmatlan emberek által vezetett rossz rendszereket. S bizony fájni fog, de a kormány az iparűzési adók kivetését is át fogja szervezni, - már, ha van esze – hiszen a kormány dönt, hol épüljön extra iparűzési adót generáló beruházás, tehát azt nem engedhetjük át egyetlen településnek. Az ilyen bevételek egy részét az elmaradottabb keleti megyékbe kellene átcsoportosítani.

Lehetne napokig lamentálni, mi mindenen kellene/lehetne változtatni. Az azonban biztos, hogy számtalan, nyeglén, félvállról kezelt közéleti téma, mindennapjainkat érintő szakterületek helytelen működtetése, átszervezése, nem pedig egyetlen ember házasságtörése vezetett ehhez az eredményhez.