A balliberális világűr úgy néz ki, hogy teljes egészében sötét anyag tölti ki. Ez a sötétség annyira masszív és homogén, hogy különösebb tudományos ismeretek nélkül is kiválóan érzékelhető. Kutatni tehát fölösleges, elvégre nap, mint nap viszonyulni vagyunk kénytelenek hozzá.
Olvasom a haladár médiában, hogy nincs űrhajónk, tehát Magyarországon űrkutatásról csak az idióták beszélnek, meg, hogy Orbán űrprogramja olyan, mint Rákosi gyapotmezői. Hogyhogy nincs űrhajónk? Épp a napokban láttam egy fotót, hogy a Millennium Falcon roncsa a Szabadság-híd alatt fekszik a Dunában. Az alacsony vízállásnak köszönhetjük a szenzációs felfedezést.
Ne feledkezzünk meg a Gulliverkli 5-ről sem, Mézga Aladár felfújható űrhajójáról!
A viccet félretéve, a balliberálisok úgy vélik, az űrkutatás űrhajó nélkül nem létezhet, ezért űrkutatási kormánybiztosra sincs szükségünk. Nevetség tárgyává lettünk esmént a kormány kivagyisága miatt. Csendben jegyzem meg, a NASA-nak sincs egyetlen rohadt űrhajója sem, legfeljebb múzeumban, mégis nagy bőszen kutatják a zűrt.
Bizony! Orosz rakéták indításával látják el az idén húsz esztendős nemzetközi űrállomást személyzettel és eszközökkel. Ám ez is csupán egy alacsony földkörüli pályán mozgó tárgy, nem pedig egy távoli égitest. Szóval, ezek az űrhajók, - amelyek nekünk nincsenek – nem jelentenek akkora előnyt az űrkutatásban, hogy egy rakétát építeni nem képes ország ne foglalkozhatna ezzel a tudománnyal.
És hát foglalkozunk is! Ráadásul nem is ma kezdtük. Hermann Oberth, erdélyi szász fizikus részt vett a mai rakétatechnika elméletének kidolgozásában. Kálmán Tódor, - kinek nevét a Holdon és a Marson is kráter őrzi – szintén végzett rakétatechnikai kutatásokat. Mást ne mondjunk róla, ő volt az elnöke a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának.
A Bay Zoltán vezette kutatócsoport 1946-os Hold-radar kísérlete óriási szenzáció volt a maga korában. 1958-ban a brüsszeli Grand Prix-n a magyar tudósok ionoszférakutató IRX-típusú rendszere díjat kapott. A műholdmegfigyelések terén is nemzetközi elismerésnek örvendtünk ez idő tájt.
Magyarországot 1959-ben felvették a Nemzetközi Aeronautikai Szövetségbe (IAF), 1962-ben pedig a COSPAR-ba (Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa (ICSU) Űrkutatási Bizottsága). A többi szocialista országgal együtt 1967-ben aláírta a Szovjetunió által kezdeményezett Interkozmosz együttműködést.
Az Interkozmosz együttműködés keretében 1980-ban Farkas Bertalan magyar űrhajós a Szojuz-36 kijutott a világűrbe, Valerij Kubaszov parancsnoksága alatt. Az MTA Interkozmosz Tanácsa irányítása alatt a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) készültek azok a mikrometeoritcsapdák, amelyek a Vertyikál-1 fedélzetén eljutottak a világűrbe. A továbbiakban tápegységeket, részecske-analizátorokat és sugárzásdetektorokat építettek és használtak a világűrben különböző műholdakon.
Lássuk, milyen, az űrkutatás szempontjából fontos műszereket fejlesztettek magyar tudósok!
1., Az Interferon műszer a fehérjeképződést mérte az emberi szervezetben az űrhajózás körülményei között.
2., A Pille sugárdózis-mérővel mérték az űrhajósokat érő sugárzást. Ezt a műszert a Challenger űrrepülőgépen is használták, sőt, egy továbbfejlesztett változata a Nemzetközi Űrállomáson is üzemben van.
3., A Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.
A KFKI szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME) együttműködve elkészítették a Vénusz bolygót és a Halley üstököst 1985-86-ban vizsgáló VEGA szonda tv-elektronikáját és vezérlő számítógépét.
Negyed évszázada a NASA planetáris adatbázisának európai alközpontja is Magyarországon van.
S ami a szívemnek legkedvesebb, a Miskolci Egyetemen fejlesztik az űrkemencét, amelynek segítségével a súlytalanság állapotában megolvasztanak, majd újrakristályosítanak anyagokat, új ötvözetek létrehozásának céljával. Ebben a NASA-val közös programban részt vett a húgom is, aki az anyagtudományok doktora. Továbbá arról is nevezetes, hogy a hegesztési munkák Mészáros László sokszoros világbajnok, olimpiai bajnok, világcsúcstartó fekve nyomónk keze alatt égtek.
Nem vitatom, más nemzetek, - akik szintén nem rendelkeznek űrhajóval – ugyancsak kivették a részüket a nemzetközi űrkutatásból. Ez széles, tudományközi együttműködést igénylő terület. Szerintem evidens, hogy annak koordinálása kiemelt feladat. A kormány által felkért dr. Ferencz Orsolya nemzetközileg is elismert tudós.
Mégis, miért tálalja Ferencz kormánybiztosi kinevezését a balliberális sajtó valamiféle nagyzási hóbort ismételt megnyilvánulásaként? – A válasz posztom első bekezdésében rejlik.
