Ha már így belejöttünk a közoktatás-köznevelés reformjába, ne hagyjuk ki belőle annak tárgyát, a gyerekeket, diákokat sem!

Sztrájkolnak a tanárok és már a szülők is sztrájkolnának szolidaritásképpen. Hogy miért? - Hát azért, mert túl sokat kell tanulnia annak a gyereknek. Már csak azt nem értem, ha ilyen sokat kell tanulniuk, ha ilyen sokat vannak iskolában, mitől lesznek egyre iskolázatlanabbak szerencsétlenek. Nincs szókincsük, nem ismernek írókat, költőket, nincsenek tisztában sem a magyar, sem a világtörténelemmel, a matematika meg egyenesen kínai nekik. Ja, és a nyelvekkel is az utolsók között kullogunk oktatásilag. Tudom, a kormány a hibás, és csak ez a kormány! Sőt, maga Orbán, mert neki kéne az iskolában tanítania, de sosincs ott. Ejnye!

Ugyan, menjen már mindenki a ....

Az én gyerekkoromban még szombaton is volt iskola. Bizony! Heti hat napot kellett suliba mennünk. Micsoda boldogság volt, amikor minden második szombat szabad lett! Nem anyuciék vittek minket kocsival a szomszéd utcába iskolába, hanem hajnalban keltünk, mert  a városrész agglomerációjából csak félóránként járt az egy szem busz. Sokszor fordult elő, hogy nem fértünk fel a túlzsúfolt járműre, s ilyenkor jó pár kilométert gyalogoltunk. Az iskolatáskánk tele volt, szíja belehasított a vállunkba. Mi sem szerettünk jobban iskolába járni, mégsem rémlik, hogy nyivákoltunk volna.

És voltak tanáraink, szigorúak, olykor igazságtalanok és néhányan voltak köztük alkalmatlanok is. Néhányan! Többnyire azonban a munkájukat fontosnak érző, lelkiismeretes, hivatástudattal bíró emberek voltak. Mára a tanári hivatás eltűnt, csak tanári végzettség van, pedagógusok meg sehol. Csupán tanári diplomával rendelkező, egykori sikertelen diákok, akiket nem vettek fel jogi egyetemre, orvostanhallgatónak vagy közgazdásznak, mérnöknek a BME-re. Maradt nekik egy presztízsét vesztett pálya, ahol az egyetlen örömforrás, ha a diákok fölötti uralmukat kinyilváníthatják, rájuk okádhatják a frusztráltságból fakadó keserűségüket. De tudást átadni? - Miből, ha nekik maguknak sincs?

És ezek játsszák most el nekünk, hogy őket érdekli a diákok sorsa. Érdekli a lópikulát! Ezerből egyet maximum! Egyszerűen arról van szó, hogy képtelenek alkalmazkodni egy új rendszerhez, amelynek működésében ugyan valóban számtalan súlyos hiba található, de a koncepciója az EU oktatáspolitikájának legfőbb irányelveiből ered. A tanárok válasza erre – hűen tükrözve az oktatáshoz való attitűdjüket – hogy a szocreál időszak prolijának öltözve, az emberi evolúció egy alacsonyabb szintjét idézve őrjöngnek, követelik a teljes rendszer lerombolását. Tipikus bolsevik mentalitás. Nem mellesleg azzal a maszlaggal etetve a diákokat, hogy túl magas a tanítási órák száma, ezért, és csak ezért nehezebb elsajátítaniuk a tudást, amely későbbi életük során segítené őket, mint egyént, és mint valamely társadalmi csoport tagját. Belevonják a fiatalokat is ebbe az anarchista hagymázba. Ugyan melyik diák ne akarna kevesebb óraszámot?

De csak sztrájkoljanak! Addig sem teszik tönkre a gyermekeinket. 

Azt is gyorsan hozzáteszem, hogy ugyanez a szakszervezeti horda 2006-ban nem támogatta a pedagógusok országos sztrájkját. Gallóné az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre csak makogni tudott. A Telekis igazgató úr meg éppen akkor MSZP-s képviselő volt. LoL

Ezért sem szól másról a tüntetősdi, mint hogy „Orbán Takarodj!”

Mi is volt 2006-ban, ami nem érte el a mostani tüntetők ingerküszöbét? – Íme:

„2006-ban a PDSZ egyebek mellett azért tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot, mert álláspontja szerint a közoktatási törvény akkori módosítása „15-20 ezer pedagógus elbocsátásához vezethet, tiltja elvégzett feladatok kifizetését”. A PDSZ kifogásolta továbbá a kéthavi munkaidőkeret bevezetését is, amelynek szabályozása akadályozza a tanórán kívüli tevékenységek elismerését. Az érdekképviselet bírálta azt is, hogy a 2007-es költségvetésben „nem emelkednek a közoktatási normatívák, azok reálértéke csökken, majd szeptembertől 5–25 százalékos csökkenés várható a legtöbb évfolyamon, ami szintén elbocsátásokat indukálhat”.

Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/gallone-mas-volt-helyzet-389566/

Szóval, 2006-ban nem volt problémás Gallóné és Pukli István, MSZP-s képviselő úr szerint, hogy 15-20 ezer (!!!) pedagógust kirúgnak, a fizetések reálértékének jelentős csökkenése és az esetenkénti ingyenes (kommunista műszakos?) munkavégzés.

Ja, és ami a lényeg, akkor 2, azaz kettő órás figyelmeztető sztrájk volt, nem hetekig tartó dzsembori. Figyelmet felkelteni, tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a másik felet ez is elégséges.

Nem győzöm hangsúlyozni, - és írtam is erről itt a blogban – a tanárok jogos elégedetlensége a KLIK működésével kapcsolatban egy olyan téma, ami minden épeszű és a gyermekei jövőjét féltő ember számára támogatandó. S függetlenül attól, hogy a miskolci főszervező ugyancsak súlyos bolsevista múlttal terhelt idióta, a tüntetésre szükség volt. Fel kellett hívni a kormány figyelmét, hogy az intézményfenntartó működése hibás, káros. Rá kellett mutatni az inputfinanszírozás árnyoldalaira, a pedagógusi életpályamodellhez kapcsolt minősítési rendszer oktalan bonyolultságára, a kompenzációra, mint bérpótlási megoldás tarthatatlanságára. A kormány aránylag jól és gyorsan reagált. Naná, mert tudták, hogy orbitálist hibáztak. Itt az ideje leülni a tárgyalóasztalhoz!

Az utcán Orbánozástól nem lesz jobb a közoktatás helyzete, a diákok sem lesznek sokkal okosabbak. Magas a tanórák száma? – Nosza, mondják meg, hol és hogyan lehet változtatni, sűríteni, esetleg törölni a követelmények közül. Minekutána a KLIK az Európai Unió OIKS Tanácsában elfogadott elvek szerint állt fel, az EU erre adta azt a rengeteg pénzt, kár azon lamentálni, hogy szar az egész, romboljuk le. Nem lehet és nem is kell! A működés hibáit kell feltárni és lehetséges megoldásokat javasolni. Még egyszer mondom, az „Orbán takarodj!” és a „Szüntessék meg a KLIK-et!” nem javaslat és nem is megoldás.

Addig is, ha már a sztrájk ennyire real, az lenne az én tiszteletteljes javaslatom, hogy a diákok iskolaköteles kortól sztrájkhoz való jogát a parlament szentesítse. Mostantól, ha egy diák nem akar iskolába menni, mondhassa azt, hogy a tanár egy idióta, aki nem tud normálisan tanítani, ezért sztrájkba lép/lépnek. A tantestület ilyenkor tárgyaljon velük, vizsgálják meg, hogy a tanítási módszereik megfelelőek-e, stb. Ha már a tüntetők annyira ki akarják vinni a diákokat erre a fél-politikai, fél-szakmai frontra, adjunk erős fegyvert a diákok kezébe.  

Diákok, sztrájkra fel! Ti is az oktatási rendszer része vagytok, jár nektek ez a jog.