Menekülttábor

hajléktalan gondolatok éjszakai szállása

A NAGY KLÍMAHISZTI

2017. augusztus 17. 17:01 - Mr Falafel

Nem titkolom, a klímaváltozás kapcsán kialakult, valamely különös oknál fogva tudományosnak is tartott hiszti egyszerre szánalmas és nevetséges számomra.  Szánalmas és nevetséges, mert a tudományos gondolkodás paródiáját láthatom a Sas-kabaré avítt díszleteivel berendezett szocreál teátrumban és természetesen az annak megfelelő színvonalon. Ahhoz hasonlatos karikatúrája ez az emberiség legmagasztosabb tevékenységének, amely egy jobb sorsa érdemes emberről készült haláltusájában.

S mielőtt még bárki megvádolna azzal, hogy klímaszkeptikusként ironizálok, közlöm, a tudomány általános állapotáról szólanék, s a globális felmelegedés csupán szemléltetőeszköz számomra. Néhány éve még a tudományos gondolkodásban elengedhetetlenül szükséges paradigmaváltásról értekeztem, s most tessék, már a halotti torán mondok beszédet.

Tekintve, hogy maga a klímavita az e világon eltölthető időnk rövidsége okán nem teszi lehetővé egyik tábor számára sem a végső konklúzió levonását, nem mennék bele abba, hogy a szkeptikusok állnak-e közelebb a valósághoz, vagy a hívei. Mindkét táborból vannak tudományos fokozattal rendelkező, a tudományt gyakorlatban is művelő, általam nagyra becsült barátaim. S bár magam állást foglaltam már korábban, balomban magasra emelve Szent Ágoston De Trinitate-jét, jobbomban Descartes De La Methode-ját fenntartom magamnak a véleményem igazságában való kételkedés jogát.

Azt azért mégis ki kell mondanom, hogy a globális felmelegedés antropogén jellegét kutató tudomány néhány égbekiáltó ostobaságot is bedobott a köztudatba, - kihasználva a gondolkodásról leszokott, vagy magasabb absztrakciós szinten gondolkodni eleve képtelen emberek hiszékenységét – amelyek tematizálni alkalmasak, de a valóságot felszínre hozni már nem.

Szerintem mindenki ismeri Archimédesz törvényét, ha máshogy nem is, de a dal szerint biztosan:

„Archimédesz, az öreg, kisangyalom!

Egy kád vízbe beesett, kisangyalom!

Amint mászott kifelé,

Ezt a törvényt észlelé, kisangyalom! (hogy)

Minden vízbe mártott test, kisangyalom!

A súlyából annyit veszt, kisangyalom!

Amennyi az általa

Kiszorított víz súlya, kisangyalom!”

Amennyire én tudom, Archimédesz törvényét eddig senkinek nem sikerült megcáfolnia. Kivéve persze a klímaegyház papjait!. Ők ugyanis azt állítják, hogy az olvadó jéghegyek jelentősen megemelik majd a világtengerek szintjét. Melyik jéghegy, amelyik a vízben van eleve? Mert a jéghegyek túlnyomó többsége nem szárazföldön van, hanem a vízben. S ha a vízben van, egyszer már kiszorította a saját súlyának megfelelő vízmennyiséget.

Ne feledkezzünk meg a víz kivételes hőtágulási viselkedéséről sem! A víz sűrűsége 4 °C-on a legnagyobb, hiszen adott mennyiségű víz térfogata 4 °C-on a legkisebb. Vagyis a fagyott víz, azaz a jég egy kisebb sűrűségű, de nagyobb térfogatú állapot. Elolvadván a sűrűsége nő, ergo a térfogata csökken. Ebből világosan következik, hogy az elolvadó jéghegyek vagy egyáltalán nem, vagy csak néhány centit emelik a világtengerek szintjét.

A klímaváltozás generálta népvándorlásnak sincs semmilyen tudományos alapja. A Szahara alatt egy komplett óceán van. Az ENSZ több alkalommal is végzett fúrásokat Afrika vízszegény területein és nagy mélységekből hoztak fel vizet. Aztán azt ráhagyták a négusokra, akik fegyveres csoportokba szerveződtek és elrekvirálták az éltető nedűt. S ahelyett, hogy békefenntartókkal védték volna meg a kutakat, többé nem mentek oda. A négerek meg így jártak. Ezért lesz népvándorlás, nem azért, mert nincs ott elég víz.   

Talán ezeknek a téveszméknek a globális felmelegedés elméletéhez kapcsolódása ellenére van a klímakutató tudósoknak, de nem sokat tesznek azért, hogy a helyére tegyék a kérdéseket. Ahogyan a jegesmedvés bugyutaságtól sem képesek megszabadulni. 8 ezer éve a teljes jégtakaró elolvadt, a jegesmedve mégsem halt ki. Leginkább azért, mert nem jeget eszik.

Ám mindközül a legnagyobb butasága az elméletnek magához az általános értelemben vett tudományhoz való viszonya. Először is elvesztette a tudomány céljával és szerepével való kapcsolatát, másrészt úgy antropomorfizálja a globális felmelegedés jelenségét, mint a vallások ruházzák fel emberi tulajdonságokkal az isteneket.

Mert mit mond a globális felmelegedés elméletét kutató tudós?

1., A globális felmelegedést az ember okozza.

2., Amikor megoldást kínál, többnyire ökoforradalomról zagyvál.

Megmagyarázom, miért káros szemlélet ez a tudományos gondolkodás szempontjából!

Nézzük, mi is a tudomány! – Legáltalánosabban megismerő tevékenységként szokták nevezni. Nagyjából ez az oka annak, hogy mára a tudomány csak elenyésző részben képes szolgálni az emberi társadalom igényeit. Ugyanis, amíg az ókor viszonylagosan lassú társadalmi mozgásait a tudomány, mint megismerő tevékenység képes volt követni, addig a digitális kor társadalmi változásait ebben a minőségében már nem.

A tudománynak tehát meg kellene újulnia. A világ olyan gyorsan változik, hogy a cselekvések és történések komplexitását, az egymásra hatásukból eredő új és rövid idejű valóságokat a puszta megismerés már nem képes hasznosíthatósági időintervallumon belül közvetíteni a társadalom egyes tagjai és csoportjai felé. Mire eljut hozzánk egy valamiről való tudás, már idejét múlttá válik.

Hirtelen Asimov nagysikerű Alapítvány sorozatának főhőse, Hari Seldon jut eszembe, aki a pszichohistória nevű tudomány segítségével előre tudta jelezni a jövő alakulását. Nos, volt, aki ötvözte a matematikát a szociológiával és ma ezt elfogadott tudományként ismerjük. Asimov regényében a matematikát a pszichológiával ötvözte. Alig nagyobb ökörség, mint az előbbi, ami, ugyebár, a közgazdaságtudomány.

A tudományos gondolkodás, - legalábbis a valódi tudományos gondolkodás – a megismerő tevékenységet mindig is csupán a tudomány egy csekély részt felölelő darabkájának tekintette. Ezért is születhettek a múltban a megismerhető világ komplexitásával kapcsolatos olyan tudományos tények, amelyek a mai napig megállják a helyüket és szolgálják az emberiséget.

A tudománynak tehát mindig is feladata volt a jövőre vonatkozó hasznos tudás átadása az emberiségnek. A tudománynak ez a funkciója mára kiveszett. Azt nevezik tudománynak, hogy rég halott emberek okos (vagy kevésbé okos) gondolatait biflázzák be, s azt aztán mantrázzák, mint valami imádságot.   

Mit mondanak a klímakutatók? – Csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Gyerekek, aki ezt a kifejezést kitalálta, az egy irdatlan nagy ökör volt. WTF (mi a fax) ökológiai lábnyom? Eh, nem is érdekel! Persze, nyilván tudom, ők mire mondják, hát ezért nem érdekel. Mindenesetre a csökkentésére való felszólítás azt jelenti, hogy hamar hirtelen takarodjunk vissza a kőkorba.

Itt van, bazmeg, tudomány! Egyél! Mondj le a kényelemről, vesd el a modern technikát, s ha nem tudsz kőbaltát csinálni, amivel agyonverheted a szomszédot és a vadállatokat, akkor elmész melózni a mezőgazdaságba. Mer’ ipar az nem lesz! Szélmalom, meg vízimalom, meg lábbal hajtós rokka.

Nem azt mondják, hogy „na, itt ez a probléma, mi meg tudósok vagyunk, ezért a kornak megfelelő, vagy azon túlmutató nóvumot állítunk elő interdiszciplináris összefogással”, nem. Azt mondják, szarunk az űrkutatásra és a high-tech-re! Nem az egyre komplexebb digitális korszak forrásaiból merítenek a jövő megóvása érdekében, hanem hasznos produktum előállításának mellőzésével visszakatapultálnának minket a párezer évvel.

Szerintük a túlnépesedő bolygó minden baját meg lehet oldani, ha visszasüllyedünk a primitív emberi társadalom szintjére. Más bolygók benépesítése (terraformálás)? Az energiahordozók káros hatásainak csökkentése fejlesztésekkel? Új típusú energiahordozók létrehozása? Ugyan! Mindenre megoldás, ha kőbaltát fogunk és vadászni megyünk, az asszonyok meg bogyókat gyűjtögetni.

Ökoforradalomként emlegetnek olyan elmeháborodott elgondolásokat, hogy az emberek ne utazzanak, ne ismerjék meg a bolygót, amin élnek, maradjanak helyben és pattintgassanak kovakövet. Ja, hogy a tudomány lételeme a megismerés, amibe beletartozik a tágabb és szűkebb környezetünk ismerete is? S több szem többet lát? Ne nézegessünk itt, kérem, húzzon mindenki krumplit kapálni!

Az a helyzet, hogy a klímakutatók csúnyán alulmaradtak a gonosz széndioxiddal szembeni harcban. Fontos tudni, hogy a CO2 az ember által a világra szabadított ördögi entitás, amelyik most elpusztítani készül teremtőjét. Igaz, hogy az ember előtt is létezett széndioxid, még a mostaninál is nagyobb koncentrációban.

Itt érhető tetten a klímakutatás nevű tudomány antropomorfizáló attitűdje, amely alapvetően a primitív ember hitvilágában fellelhető és az ismeretlentől való félelem szülte önkéntelen emberiesítő törekvésének átvétele. Az ember tehát akkor antropomorfizál (emberiesít), ha ismerethiány áll fenn.

Mondok más példát is: Geocentrikus világkép. Az elmélet Ptolemaiosz (első század közepe) összegzése szerint az igazolja, hogy a föld a világmindenség középpontja és többi égitest körülötte kering. A geocentrikus világkép alapja az ember Isten általi teremtése. Vagyis a teremtett világmindenség központja az kell legyen, ahol Isten megteremtette az embert.

Mindezekért vonom kétségbe a klímakutatást, mint tudományos tevékenységet. Nem azért, mert én vitatnám, hogy a globális felmelegedés létezik. Hogyne létezne, hiszen olyan szélsőséges éghajlati jelenségek váltak általánossá, amelyek mindenképpen felvetik egy (akár kedvezőtlen) felmelegedési folyamat eszkalálódását. Az is nyilvánvaló, hogy az emberi tevékenység, ha nem is képes komolyan befolyásolni sem pro, sem kontra, mindenképpen tényező kell, hogy legyen, mert fajunk tudatos lények szervezett csoportja.

Egészen biztos, ha a társadalom dekadenciája kikezdte is a tudomány bástyáit, miáltal korszakalkotó megoldások nem születnek, nem születhetnek, azért még tennünk kell valamit. Ha a klímaegyezmény nem egy pénzelszívó rendszer lenne, ahol százezer milliárd dollárok tűnnek el kontrollálhatatlanul, talán lenne más megoldás is, mint a kőkorszakba való visszatérés.

Abszolút mértékben egyetértek Trump elnökkel, amiért kilépett ebből a gittegyletből. Ilyen baromságokra kiszórni a pénzt teljesen értelmetlen. Senki a nagypofájú tagországok közül nem tudta eddig teljesíteni a vállalásait. Senki! Nem hiszem, hogy olyan nagyon akarták volna, de minek is, ha teljességgel lehetetlen, hiszen az éghajlatváltozást nem az ember idézte elő, s jelenleg nincsenek olyan eszközeink, amelyekkel megakadályozhatnánk.

A klímaváltozás káros hatásait legfeljebb csökkenthetjük. Kell is! De nem a jegesmedvékkel példálózva, és nem is Archimédesz törvényét ignorálva. Legkevésbé pedig misztifikálva az ember szerepét. Tudatos lényekként kötelességünk a környezetünk olyan módon történő formálása, amely a bolygó ökológiai egyensúlyának megtartása mellett is kedvezőbb életfeltételeket biztosít mindannyiunk számára.  

Hiszem, hogy ez megvalósítható lenne, csak reanimálni kell hozzá a tudományt. Azt a tudományt, amelyik nem a múltba réved bambán, amelyik képes a kornak megfelelő válaszokat adni, hogy a jövő kevésbé vesszen bele a homályba.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://menekulttabor.blog.hu/api/trackback/id/tr1112757886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Auralianus 2018.05.29. 10:24:22

Izé... ez a blogbejegyzés vagy valóban kritikán aluli cikkek alapján íródott, vagy félrefordításokon alapul. Esetleg valamiféle félreértésre alapoz.

Mindenesetre tegyük tisztába: az "úszó jégtábla" helyett ha "tengeri jeget" akarunk beleolvasni a "sea-ice" fogalmába, akkor a látszatellentmondást máris feloldottuk. A "tengeri jég" ugyanis nem kevés tömeggel rendelkezik ami mintegy dugóként akadályozza meg a gleccserek vízbe csuszását (lassítja őket). Tehát a tengeri jég elolvadása igenis hozzájárul a tengerszint emelkedésének gyorsulásához. (Archimédész mellé itt ajánlom Newton-t is bevenni)

Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gleccserek jellemzően édesvizet tartalmaznak, a tengerek meg sósat, aminek az olvadásfoka 0 alatti...

... itt

earth.nullschool.net/#2018/01/01/0000Z/ocean/primary/waves/overlay=sea_surface_temp/orthographic=-49.48,72.64,482/loc=5.154,78.117

jól megfigyelhető, hogy az északi féltekén, idén január elsején a Spitzbergák magasságában 10,7 C -os volt a tenger... tessék egész nyugodtan továbbgondolni (a földgömb forgatható, műholdas adatok láthatóak levegőhőmérséklet, tengervíz hőmérséklete stb. visszakereshető) mi minden történik... és mi ebből a hiszti :)

+1 Ezek az adatok (igény esetén szívesen megosztok egyéb nyilvános adatbázisokat is, pl NASA-hoz) már jó pár éve elérhetőek... és igen... valóban a tudományos vita alacsony színvonalát jelzi, hogy vannak, akik az alapvető fizikát és termodinamikát akarják megkérdőjelezni, ahelyett, hogy az érdemi kérdéseket feszegetnék (mert azért akad jó pár tisztázandó, nyitott kérdés továbbra is)...

Dogfaceboy 2019.08.06. 17:25:51

'8 ezer éve a teljes jégtakaró elolvadt, a jegesmedve mégsem halt ki' - Gondolkodni nem szégyen, ember! Szerinted 8 ezer éve a megváltozott körülmények miatt elvándorolni kényszerült állatok mikor találták magukat szembe vadászpuskával? És egyáltalán, emberrel? Az eleve vándorló állatok, ha megváltozik az életritmusuk, hetekkel, hónapokkal kénytelenek útra kelni. Tudod, az nagy szopás ám! Archimédesz törvényével meg kitörölhetjük a seggünket, ha a szárazföldről a víz fölé benyúló selfjég olvad.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2019.08.06. 18:09:50

@Dogfaceboy: Grönlandon a jéggel borított terület 1755637 négyzetkilométer, és a jégtakaró térfogata 2850000 köbkilométer. A jelzett ütemben 712500 nap, azaz 1952 év alatt olvad el. Tolod az anarchozöld-liberálbolsevik szart.
süti beállítások módosítása